A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Andrej Lvovics Punyin: Barokk kori paloták Péterváron és környékén

csodálatos együtteset kifogástalan mesterségbeli tudással, magasszintú szakszerűséggel és teljes tudományos hitelességgel rekonstruálták. A régebbi, aranyozott fafaragás technikájával állították helyre. A közelmúltban fejezték be az audiencia-terem restaurálását, amely a háborúig úgy maradt meg, ahogy Rastrclli megalkotta. Ez a belső tér Rastrclli stílusának egyik legszebb példája. A bonyolult rajzolatú, aranyozott fafaragással keretezett, falba szerelt tükrök csodás effektust hoznak létre: a kisszoba tere sokszorosan megnöveltnek tűnik. Most a táncterem restaurálása folyik; hamarosan régi fényében nyílik meg a látogatók előtt. Ezzel elhagyjuk Pctcrhofot - a barokk kor csodálatos, egyedülálló együttesét, ahol az építészet, a szobrászat és a szökőkutak csillogó vízsugarai magasztos harmóniájú igazi szimfóniát teremtettek. 6. Bartolomen Rastrelli építményei Carszkoje Szelóban Leningrád központjától kb. 25 km-re délre található Puskin város, amely 1937-ben kapta nevét a kiváló orosz költőről. A forradalom előtt Pétervárnak ezt az elővárosát Carszkoje Szclónak hívták. A XVIII. század cleján egy kis kúria állt itt, amit Péter ajándékozott a feleségének, Jckatycrinának. Lányuk Jclizavcta cárnő trónra lépése után elhatározta, hogy ezt a helyet díszes nyári rezidenciává alakítja. 1743-ban Mihail Zemcov építész elkezdte az új palota tervezését, de nemsokára megbetegedett, s a munkát Andrej Kvaszov fiatal építészre bízták. Kvaszov egy kis emeletes palotát tervezett és épített, földszintes, hosszában nyújtott szárnyakkal, amelyeket kétszintes dimenziók zárnak le. Már majdnem teljesen felépült a palota, amikor Jclizavcta cárnő elhatározta, hogy rezidenciáját még nagyobbá és tekintélyesebbé teszi. Cscvakinszkijt - a XVIII. század egyik legismertebb és legtehetségesebb pétervári építészét - bízták meg a palota bővítésével. Kvaszov épíunénye, amely különböző nagyságú dimenziókból állt, kb. 200 méter hosszú, háromszintes épülettömbbé vált, egyszintes galériák csatlakoztak hozzá. A keleti galériához simult a Csevakinszkij által tervezett ötkupolás templom. Nyugatról ennek egy hasonló rajzolatú pavilon felelt meg. Cscvakinszkij négy évig vezette a palota építkezését. A cárnő udvarában azonban egyre fényűzőbb lett az élet, és Jclizavcta elhatározta, hogy palotájának még nagyszerűbbnek kell lennie. 1749-ben leváltotta Cscvakinszkijt, és a további építkezésre Bartolomco Rastrcllinck adott megbízást, aki ebben az időben - ugyancsak a cárnő szánára - épített új palotát Pcterhofban. Felhasználva a Cscvakinszkij által épített falakat, Rastrclli megnagyobbította az épületet, egész hosszában háromszintessé alakítva. Emellett egy több helyiségből álló ünnepélyes teremsort hozott létre, amelyben hatalmas termet alakított ki az ünnepségek és az ünnepi fogadások számára. A palota homlokzalainak Cscvakinszkij által történt kivitelezése sem felelt meg a cárnő igényeinek, aki azt akarta, hogy új palotája - a maga nagyszerűségével - elhomályosítsa az európai uralkodók rezidenciáit. 1752-1760 között tehát a palota homlokzalait újra díszítették Rastrclli terve alapján, amelyek ezáltal eddig soha nem látott gazdag külsőt nyertek. A palota ámulatba ejt óriási méreteivel és megformálásának nagyszerűségével. Homlokzatait számos oszlop, szobor és cikornyás stukkó díszíti. A keleti szárny fölött emelkedik a magasba a palotatcmplom öt aranykupolája. Helyét nagyon szerencsésen választották ki. Mint XIV. Lajos vcrsaillcs-i palotáját, ezt is egy enyhén ereszkedő magaslaton építették fel, ami méginkább fokozta az épület impozánsságát. A palota előtt tágas park terül el. Az akkoriban uralkodó ízléssel összhangban, az akkori kcrlművészetnck megfelelően, a Carszkoje Szclo-i parkot egyenes sétányok szelték át, amelyeket nyesett bokrokkal és fákkal ültettek be. A palotától délre, egy csatornával körülvett kis szigeten pavilont építettek a szűk körben elköltött lakomák céljára - ezt Ermitázsnak (Hermitage) nevezték cl. A „zöld" és a „kő"- építészet kontrasztja a barokk tipikus módszere. A szinte kővé vált fakoronák gcomctrizált formái kiemelték a kőépítészet formáinak dinamizmusát és érzelem gazdagságát. A kő és a zöldnövényzet mintha „helyet cserélt" volna egymással: a növényzet megdermedt, kővé vált, az architektúra viszont viharos expresszív mozgással telt meg. Az 1750-es évekből származó metszetek, amelyek Mihail Mahajev festőművész rajzai alapján készültek, lehetővé teszik számunkra, hogy visszamenjünk az időben, és a Jclizavcta cárnő korabeli Carszkoje Szelóba jussunk: A palotától északra tágas díszudvar terült el - a cour d'honneur. Három kapu vezetett az udvarba. Ide futott be a pétervári út. Átmenve a kapukon, a látogató az udvar óriási, méreteivel nyomasztó térségében találta magát. A bejárat középen volt, de a fő díszlépcsőt Rastrclli oldalt helyezte el: a hintóból kilépve át kellett menni egy hosszú előcsarnokon, aztán fel kellett menni a díszlépcsőn a fő emeletre, aztán belépni a valószínűtlenül hosszú, 300 méteres termsor térségébe. Képzeljük el, hogy a cárnő vendégei vagyunk, és fogadásra megyünk hozzá Carszkoje Szelóba. 25 kilométert utaztunk a szinte kihalt, lapos síkságon, és a palota díszkapuja elé érkeztünk.