A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Andrej Lvovics Punyin: Barokk kori paloták Péterváron és környékén

stílusától, folytatva az 1730-as évek átmeneti stílusával, a XVIII. század közepe monumentális és fényűző „erzsébeti barokkjáig". I. Péter 1711-ben, Dominico Trezini által építtetett első Téli palotája hamarosan szűknek bizonyult, így a Néva partján az 1710-es évek második felében, és az 1720-as évek első felében megépítették új Téli palotáját, amely nagyobb és díszesebb, mint az előző. Az épület két részletben épült. Először Matarnovi 1716 és 1719 között megépítette a sarokszárnyat a Palota rakpart és a Néva csatornából kiinduló „kis Téli csatorna" (amelyet most „Téli ároknak" neveznek) sarkán. Már az 1720-as évek elején, amikor a Svédország ellen viselt háború sikeresen befejeződött, az orosz cár részérc egy díszes, reprezentatív rezidenciát kellett kialakítani Pétervárott. Dominico Trezini kibővítette az épületet: Egy új keleti szárnyat épített, amely megismétli Matarnovi épülettömbjét, és a palota szárnyait egy központi épülettel kötötte össze, amelyet egy díszes és ünnepélyes diadalívre emlékeztető oszlopcsarnokkal díszített. Sokkal később, a XVIII. század utolsó negyedében, már a klasszicista korszakban, mindezt átépítette. Az 1770-es években Jurij Feltén építette meg a „Nagy Ermitázs" épületét. Az 1880-as években Giacomo Quarenghi I. Péter Téli palotájának helyérc építette az udvari Ermitázs Színházat, Feltén pedig a csatornán keresztül egy hidat, átjárót alakított ki. Az 1760-as években épített gránithíd és a gránitból kiképzett rakpart a XVIII. század első felének Pétcrvárjára oly jellemző fahidat váltotta fel. Térjünk azonban újból vissza a XVIII. század első felére. I. Péter Téli palotája (ebben az épületben halt meg 1725 januárjában) túlságosan szűknek és szerénynek bizonyult az unokahúga, Anna cárnő számára, aki 1730-tól 1740-ig uralkodott az orosz trónon. Az ő parancsára 1732-ben kezdte cl építeni Rastrclli az új Téli Palotát, közelebb az Admiralitáshoz. Anna cárnő Téli palotája tipikus példa az. 1730-as évek átmeneti stílusára. A magas tető „péteri barokkra" emlékeztet, de a homlokzatok díszítése jóval gazdagabb lett (habár nem olyan fényűző és bonyolult, mint a XVIII. század közepén uralkodó). Erzsébet cárnő (I. Péter lánya), aki 1741-ben lépett a trónra, először egy kicsit kibővítette Anna cárnő Téli palotáját, de 1754-ben utasítást adott egy új építésérc. A megbízást újból Rastrclli kapta. Erzsébet cárnő új palotájába - egy nyugati épülettömbként - belefoglalta Anna cárnő előző palotáját, amelyet szintén ő épített 20 évvel korábban. A szomszédos gazdag arisztokraták tulajdonában lévő telkeket megvásárolták, így az új Téli palota már egy egész városnegyedet elfoglalt. Épülettömbjét Rastrclli az ezen a helyen található városrész kerülete alapján helyezte cl, belsejében pedig tágas díszudvart alakított ki. A főbejárat északról nyílt, a Néva rakpart felől, a fogatok feljárata pedig a déli tömbben, a főkapun keresztül történt. Rastrclli a déli homlokzat elé egy terjedelmes, kör alakú cour d'honncurt tervezett, de ez az elképzelése nem valósult meg. A Téli Palota északi, Névára néző homlokzata lelt a Palota rakpart látképének meghatározó eleme. A palota méretei, hatalmas tömege harmonikusan egyesülnek a Néva fenséges térségével. A kompozíció térbeli lendülete, monumentalitása és ünnepélyessége párosul a meglepően bonyolult és fényűző díszítéssel. Homlokzatának kiképzése nemcsak a díszítés bőségével lep meg, de az építészeti és szobrászati formák csodálatos tömörségével, az építész alkotói fantáziájának gazdagságával is. Ez az épület az egyik legkiválóbb példája a művészetek organikus szintézisének, amely az orosz barokk építészetet jellemzi. A palota déli homlokzata a Palota térre, Pétervár főterére néz. Kompozíciójában különösen szemléletes az a barokkra jellemző tendencia, mely a bonyolult és különböző ritmusok használatára törekszik. A Rastrclli által 1754-től 1762-ig épített Téli Palota egyike a pétervári barokk utolsó alkotásainak. Az 1760-as évektől kezdve a barokkot egy új stílus, a klasszicizmus váltja fel, amely új művészeti ideálokat, és a városépítészetben is új szemléletet valósít meg. Az építészet arra törekszik, hogy nagy együtteseket hozzon létre. A Téli Palota körül a klasszicizmus korszakában új beépítés veszi kezdetét. Az 1760-as, 1780-as években a Néva part mentén alakul ki az az épületegyüttes, amelyben ma az Állami Ermitázs található. A Téli Palota déli homlokzala előtt az 1820-as években keletkezik a Palota tér együttese. Az építészet stílusa megváltozott, mindazonáltal a Téli Palota jelentősége Pélcrvár központja építészeti arculata kialakításának általános folyamatában nagyon nagy. Rastrclli műve műfajának „hangvillájává" vált, amely sokban meghatározta a városközpont beépítésének monumentális jellegéi. 5. Pelerhof építészeti együttese 1710-ben, hamarosan azután, hogy az orosz csapatok a Poltavai csatában megsemmisítettek a svéd hadsereget, I. Péternek támadt egy gondolata: visszavenni a Pétcrvártól nyugatra, a Finn-öböl déli partja mentén fekvő földeket, hogy ott városkörnyéki kúriákat építsenek. Ezen a helyen a tengerpart mentén hegyoldal húzódik, amelyről úgy döntöttek, felhasználják egy festői, „kétszintes" kompozíció létrehozásában. A Finn öböl déli partja mentén hamarosan kúriák és városkörnyéki paloták lánca húzódott. Közülük is kiemelkedik az