Népek és nemzetek közös építészeti öröksége (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1988 Eger, 1988)

Szabó Sándor, a Városi Tanács elnökhelyettesének beszéde

A település a festői környezetű Eger pa v

ak völgyében helyezkedik el, körben a Bükk hegység nyúlványai, a Mátra lankái, illetve az Alföld kapuja határolja. Éghajlata kedvező, szélsőségektől mentes, mert a szegélyező dombsorok napfényes és védett völgyében épült. A város vonzereje több tényező együttes jelenléte miatt a múltban is nagy volt, s ez a .íatása egyre inkább fokozódik: T l

U alható Dobó István parancsnoksága alat t a magyar történelemben dicsőséget szerzett, az egri védők hősiességét tanúsító vár, amely a diákok hazafias nevelésében is kiemelkedő jelentőségű. E várerődítmény feltárása, megóvása, korhű rekonstrukciója ma is kiemelt feladat. — Nagy hagyományokkal rendelkezik a vulkanikus talajú történelmi borvidék szőlő és bor kultúrája. Már a XIII. sz-ban szőlőműveléssel foglalkoztak az itt élők. Az évszázadok során a város alatt kialakult egy pince-üregrendszer, amely a bortárolást szolgálta és a kőzet építőanyagként is hasznosítható volt. A mai ismereteink szerint ez a földalatti üregrendszer legalább 140 km hosszúságú. — A természetes hőforrások gyógyászatban való hasznosítása Egert gyógyüdülőhellyé is tette, amelyhez a környéken található egerszalóki gyógyvíz további fejlesztési lehetőségeket kínál. — Eger iskolaváros, kulturális és egészségügyi központ, felsőfokú társközpont, amely azt jelenti, hogy a város 63000 lakosa mellett a vonzáskörzet 48 településének további 60000 lakosának igényeit, és ellátását is meg kell oldani. Budapest, a Balaton és a Dunakanyar után Eger bonyolítja le a legnagyobb turistaforgalmat, évente 1,5 millió bclilletve külföldi látogatót, vendéget fogadunk városunkban. E tényezők mellett a történelmi városmag megóvása, nagyságrendjét és komplexitását tekintve is igen nagy feladatot jelentett a városi tanácsnak. E feladatok elvégzéséhez megyei és központi kormányzati szervek támogatását is élvezzük. így a városi rekonstrukciós feladatokra mintegy 2,5 milliárd Ft-ot, a pincemegerősítési munkálatokra közel egy milliárd Ft-ot fordítottunk. A nagyszabású városrekonstrukciót 1966-ban kezdtük el. Napjainkban 530 lakást érintő rekonstrukciós munkát végeztünk el. Ebből az 530 lakásbérleményből felújítás után 469 maradt alapterületben közel azonos nagyságban, de valamennyi magasabb komfortfokozattal. A foghíjterülctek beépítésével, mely során egyes volt üzletekből is lakasok alakultak ki, összesen 616 lakás került kialakításra, tehát a munka során a lakásszám összességében nőtt, annak ellenére, hogy a régi épületek földszintjén szinte teljes egészében üzleteket, vendéglátóegységeket alakítottunk ki. A városközpont rekonstrukciójával összefüggésben gondoskodni kellett a belvárosi ipari üzemek kitelepítéséről, a közlekedés átszervezéséről, a gyalogos és gépjárműforgalom korábbi megszokott rendjének teljesen újszerű megoldásáról, az utak és közművek rekonstrukciójáról is. E sokrétű feladatnak a szorosan vett belvárost érintően jórészt eleget tettünk. Az elmúlt két évtizedben Eger központja újjászületett. A rekonstrukció alá vont lakások által határolt tömbbelsők kitisztultak, megszabadultak a kulturálatlan melléképületektől, s helyükön sétálóudvarok, kis parkok, játszóterek jöttek létre, amelyeket szobrok, ivókutak tesznek hangulatossá. ^ E nagyszabású munka során sikerült átmenteni, ill. gazdagítani egy ilyen kis vagy középváros hagyományos belvárosi funkcióját is. Valamennyi munkát minden esetben az itt lakókkal történő előzetes egyeztetés és véleménycsere után valósítottunk meg. E módszernek is köszönhető, hogy az itt élő emberek az átépítés kényelmetlenségei után jól érzik magukat, ragaszkodnak korábbi otthonaikhoz. E munka nagyságrendjét érzékelteti, hogy éves átlagban 30-35 lakás rekonstrukcióját kellett elvégezni. Az üzlethálózat, a szolgáltatás és a közintézményhálózat rekonstrukciója pedig közel 2300 m alapterületei érintett. Ezzel egyidőben a városközpontban új üzletek, új áruházak épültek. Eredményeként korszerű bevásárlóközpont jött létre és napjainkban mintegy 43000 m2 alapterületen az itt élő emberek és a város vendégei ellátását biztosítja. Alapelvünk az volt, hogy a műemlékileg védett, vagy a városképilcg jelentős épületeket minden esetben újítsuk fel. Csupán a gazdaságosan fel nem újítható és a tömbbelsőben lévő toldaléképületeket bontottuk le. Rendkívül megfontoltan és csak végszükség esetén bontottunk el épületeket. Ilyen esetekben is a kialakult foghíjakat jórészt a korábban meglévő üzletprofilok meghagyásával építettük be. A belváros üzletnegyedének profilváltozásait egységes üzlethálózati ten' alapján határoztuk meg. A kidolgozásnál figyelembe vettük a város vonzáskörzete kereskedelmi kapcsolatait és az üzemeltető vállalatok, szövetkezetek, kiskereskedők, iparosok érdekeit is. A rekonstrukció végrehajtásának eszközei változatosak voltak. Pl. országos tervpályázatot írtunk ki a belváros építészeti feladatainak megoldására. Ilyen volt pl. a Piaccsarnok, a Kis Dobó tér, a Dobó utca és a Vár környékének rendezésére meghirdetett pályázat. A legnagyobb és legalapvetőbb városrehabilitációs feladatainkat jórészt már elvégeztük. Tervezett elképzeléseink a gyakorlati kivitelezéssel jórészt valósággá váltak és jelentősen növelték történelmi belvárosunk értékeit. A történelmi városmag esztétikai városképi összhatását fokozzák a szépen megformált korhű kapubejárók, eligazítótáblák, portálok, az üzletek profilját szimbolizáló cégérek, a tereken, utcákon elhelyezett öntöttvas világítótestek és ülőpadok. Megszépült műemléki épületeink védelmét és a korlátozott forgalmú belváros kialakítását telte lehetővé a 25. sz. ut átvezetési szakaszának új nyomvonalon történő megépítése, a belváros forgalmi rendjének megváltoztatása. A városrehabilitációs munkák napjainkban is folynak. Az Eger patak nyugati részén a vár alatti területek megóvása és megújítása a jelenlegi feladatunk. A hangulatos Dobó téren az idegenforgalmi szerepkörnek megfelelő vendéglátó és kereskedelmi üzletek kialakítása lassan befejezéséhez közeledik. Megkezdtük a Dobó utcában lévő epületek, a közvetlenül a várhoz kapcsolódó utcák és közterületek tervek szerinti megújítását is. Ebben a térségben kerül kialakításra a történelmi környezetbe illően a Céhmesterek utcája, ahol 21 szolgáltató kisiparosnak tesszük lehetővé, hogy korszerű műhelyt, szolgáltató egységet létesítsen. Egy tömbbelső megnyitásával mód nyílik a törökkori Valide Szultán füraőrom idegenforgalmi célzatú bemutatására is. Tervszerű és eredményesnek minősült városfejlesztési-műemlékvédőim i munkánk eredményeként városunk 1977-ben Hild János emlékérmet kapott a Magyar