Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Kiszely Gyula: Ipari műemlékek és védelmük

A műemlékekre vonatkozó hazai jogszabályok A következőkben a műemléki törvényből néhány olyan előírást kívánok feleleveníteni, melyek ismerete mindazok részére fontos, akik a műemlék kérdésével foglalkoznak. A műemlékvédelem irányító, szervező és ellenőrző szerve az építésügyi és városfejlesztési miniszter. A műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatokat a kulturális miniszter látja el. A műemléki hatósági feladatokat — Budapest területének kivételével — az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) látja el, felügyeleti szerve az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. A főváros területén a műemléki feladatokat a Budapesti Műemléki Felügyelőség, szakfelügyeletét az OMF látja el. Egyes megyékben és városokban a tanács vb állandó bizottságai mellett műemléki albizottságok is alakultak, melyek a Hazafias Népfronttal közösen is élénk tevékenységet fejtenek ki. A műemléki védettségnek jelenleg öt fokozata ismeretes: 1. Műemlék (M) hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások), amelyek az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére tárgyi bizonyítékul szolgál, s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű. 2. Műemlék jellegű (MJ) az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások. 3. Városképi jelentőségű (V) a városokban és községekben egyaránt az olyan építmény és ennek külsőleg látható tartozékai, amely történeti és művészeti értékre tekintettel nem minősíthető műemléknek vagy műemléki jellegűnek, de külső megjelenésénél (hely, tömeg, építési mód, homlokzat) fogva az adott jellegzetes városkép kialakításában lényeges szerepe van. 4. Műemléki jelentőségű terület (MJT) a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi kialakulását, fejlődését bizonyítja, továbbá az olyan városrész, tér, utca, útszakasz, ahol a nagy számban előforduló műemlékek, műemlék jellegű és városképi jelentőségű építmények együttest, ill. jellegzetes városképet alkotnak. 5. Műemléki környezet (MK) a műemlékek megjelenését, zavartalan érvényesülését biztosító építészeti és tájképi környezet. A műemlékké és műemléki jelentőségű területté nyilvámtásról, illetve annak megszüntetéséről az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a művelődési miniszter együttesen határoz. A műemlék jellegű és a városképi jelentőségű építménnyé nyilvámtásról, továbbá a műemléki környezet meghatározásáról, illetve annak megszüntetéséről az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazása alapján az Országos Műemléki Felügyelőség határoz. A műemlékké, a műemlék jellegűvé és a városképi jelentőségűvé nyilvánított építmény védettsége kiterjed az építményhez tartozó földrészletre (park, udvar), kerítésre, támfalra és melléképítményekre is. A műemlékké nyüvánított építménnyel szomszédos ingatlanok a műemléki környezethez tartoznak akkor is, ha annak területét határozat nem állapította meg. A műemléket — jellemző adatait ismertető — „Műemlék" feliratú táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az elsőfokú építésügyi hatóság gondoskodik. A tábla elhelyezését az építmény tulajdonosa tűrni köteles. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata. A védett építmény, továbbá a hozzá tartozó földrészlet és melléképítmények csak az engedélyezett rendeltetési célra és annak történeti, művészeti értékéhez, jellegéhez méltó módon hasznosíthatók, illetve használhatók. A használat a védett értékeket nem veszélyeztetheti. Az arra alkalmas védett építményt a közcélú — elsősorban kulturális és idegenforgalmi — elhelyezési igények kielégítésére kell felhasználni. A műemléki védettség alatt álló épületek felhasználási módjának meghatározását, illetve a használati mód megváltoztatását az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazása alapján a műemléki hatóság engedélyezheti. . A jelenlegi gazdasági viszonyok között a fenntartás gondjainak megoldása jelenti ipari műemlékeink legnagyobb problémáját. Ipari műemlékeink Mindezek előrebocsátása után a már kataszteri feldolgozásban szereplő ipari műemlékeink közül bányászati, kohászati, közlekedési, híd, vízépítési, textilipari és malomipari emlékeinkből mutatunk be néhány jelentősebb egységet. Bányászat Kőbányászati emlékeink közül kettőt tartunk számon. Az egyik Fertőrákos (Győr-Sopron megye), ahol a község északi részén fekvő domb nagy mennyiségű mészkövet tartalmaz. A bánya köveit már a rómaiak idejében is használták. A középkorban különösen híres volt az itteni bányászat. Az intenzívebb kőbányászatot mintegy kétszáz évvel ezelőtt kezdték meg. Ma a bányát már nem művelik. A bányát kulturális rendezvényekre, részben pedig a soproni Központi Bányászati Múzeum szabadtéri kiállítására hasznosítják. *