Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Kiszely Gyula: Ipari műemlékek és védelmük

KISZELY GYULA IPARI MŰEMLÉKEK ÉS VÉDELMÜK Az ipari műemlékvédelem kialakulása Magyarországon Az első magyar műemlékvédelmi törvény, az 1881. évi XXXIX. törvénycikk és az ezt követő rendeletek hazánk történeti múltjának olyan jellegzetes, pótolhatatlan emlékeit vették védelmükbe, amelyek az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékait dokumentálták. A törvény eredetileg az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű emlékekre vonatkozott. A felsorolásból sajnálatos módon hiányzott a „termeléstörténeti szempontból kiemelkedő" meghatározás. A „gazdasági" részbe még beleérthetőek az ipari-technikai építmények is, mert tagadhatatlan, hogy ezek az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgálhatnak, de védelmükről hosszú évtizedek alatt intézkedés nem történt. Az ipari vonatkozású műemlékekkel való törődés így hosszú időn át váratott magára. 1937-ben Köves János, a diósgyőri erdészet lelkes erdőmérnöke a diósgyőri vasgyárnak tervet dolgozott ki az újmassai kohórom állagmegóvására és a műemlék környékének védett parkká való kialakítására, óvására. Pénzhiány és egyéb okok miatt a megvalósításra ekkor nem került sor. Ez volt az első próbálkozás az országban egy ipari műemlék megmentésére. Szocialista kultúránk haladó jellegének egyik vonása az, hogy a műemlékvédelem eddigi szúk határait kiterjesztette ipartörténetünk emlékeire. Védelmébe vette az ipari műemlékeket is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954-ben hozott rendelkezést a műszaki emlékek védelméről. Ez világviszonylatban is úttörő jelentőségű volt, mert az építészeti műemlékekhez hasonló jogi lehetőséget biztosított a technika fejlődése szempontjából jelentős emlékek megőrzésére. Ezt megelőzően már 1951-ben a diósgyőri vasgyár dolgozói — élükön Korompai Viktorral — az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület útján a Múzeum és Műemlék Országos Központjának figyemét felhívta a Hámoritótól nem messze, a Garadna patak völgyében fekvő kohóromra, és javasolták műemléki helyreállítását. Műemléki és társadalmi összefogással a helyreállítási munkálatokat 1951-ben megkezdték, és a műemlék felavatása 1952. október 18-án megtörtént. Ezzel vette kezdetét a hazai ipari műemlékek rendszeres feltárása, helyreállítása és kulturális hasznosítása. Európai viszonylatban az iparrégészet (Industrie-archeologia) az 1950-es évek elején tűnt fel Angliában. Eredeti jelentése, értelme és feladata az ipari forradalom technikai maradványainak feltárása, műemlékké nyilvánítása és megőrzése volt. Nagyon hamar megindult azonban a fogalom kiterjesztése, kezdetben csak az ipari forradalom közvetlen előzményeire, majd vissza a neolitikumig és előre az ipari termelésből éppen kivont létesítményekig. Ez egyezett a mi elgondolásunkkal, így ezzel mi is egyetértettünk. Országos viszonylatban az ipari műemlékek kérdésével és összefoglalásával az Országos Műszaki Múzeumban foglalkoztunk 1974-től kezdve. Összeálh'tottuk a műemléki jelentőségű, illetve értékű ingatlanokat, és elkészítettük „Magyarország ipari műemlékei" kataszterét, melyben eddig közel 300 egységet sikerült felsorolni. Ebben a közel 300 darabszámot képviselő kataszterben szerepel: alagút, bányászat, bőrgyár, csillagvizsgáló, gát, harangöntőház, híd, kékfestő, kohászat, kovácsműhely, mészégető, kút, kötélverő, nyomda, tímárház, kádárműhely, porcelángyár, sörház, selyemgyár, szél-száraz-kallókődobos őrlő, hajó-, tipró-, taposó-, vízi- és gőzmalom, viadukt, római út és tornyok. Az ipari műemlékek feltárása ma már szervezett formában folyik. Ipari és általános múzeumaink, Bányászati és Kohászati Egyesületünk helyi szervezetei jelentős szerepet töltenek be a műemlékek feltárásában, amihez csatlakoznak az egyes megyei szervek is. Különösen eredményes munkát fejt ki jelenleg BAZ megye, ahol az újabb feltárások alapján most állítják össze a megye műemléki jegyzékét, és három kötetben ki is adják. Az ipari műemlék-kataszter nyolcvan kiemelkedő emlékéről az Országos Műszaki Múzeum 1981-ben „Magyarország ipari műemlékei" címen magyar és angol nyelven könyvet jelentetett meg.