Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Bugár-Mészáros Károly: Agrártörténeti emlékek és védelmük

épült magtárára is. A klasszicizmusban a magtár visszafogott tömegét egy díszesebb aláhajtó portikusz tette reprezentatívvá, mint az az 1840-es években épült gerlai Wenckheim magtáron látható. Az ország legnagyobb cséplőháza az űn. öregcsűr is Mezőhegyesen található. A gazdaság teljes katonai, gazdatiszti és cselédszemélyzetét ellátó malom és péküzem űn. pekeráj az 1785. évi alapítás után azonnal felépült. Az első időben három szárazmalom őrölte a búzát. Az ikerszárazmalom eredeti akvarell technikájú tervrajza fennmaradt az építészeti üzem 200 éves tervtárában. Később gőzmalom látta el a munkát, akkor a kerek régi malomházat kovácsműhellyé alakították. A pekeráj érdekes üzemi épület, ahol egy testet alkotott a szárazmalom a liszttároló kamrákkal, a sütőüzemmel és a pékség személyzetének és vezetőjének lakásával. A régi tervtárból előkerült egy komplex agrárüzemi típusterv, amely előképül szolgálhatott a gazdaság lakó- és intézői épületeinek, de a pékségnek és a magtáraknak is. A zabtárolás céljára Mezőhegyesen „zabostornyokat", azaz zabsilókat építettek, amelyek lamellás szellőzőkkel és belső geometriájukkal állandó keverésben is frissen tudták tartani a magvakat. A hazai előfordulásuk formai megfogalmazása alapján a későcopf idejére tehetők, pontos építési időt sehol sem ismerünk. A hét mezőhegyesi példán kívül Monostorpályiban ismerünk egy „tubusmagtár" párost, amely U alakú kompozíciót képez egy magtárral, és Tiszadobon is van egy torony, amely hasonló helyzetben lehetett, mint a monostorpályi, csak az egyedül maradt. Az 1883as térképen még a párját is jelölik. Dobozon Ybl Miklós épített egy magtárat, amelyet diadalív kapcsol össze egy zabsilóval. Ybl Nagymágocson és Csabacsud-Nagyrátán olyan magtárat épített, amelynek a négy sarkában van egy-egy zabsilótorony beépítve. A kukoricagórék közül az egyik legnagyobbat a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Majs-Ormánypusztai majorjában találjuk. Mezőhegyesen 1888-ban épült a Gluzek Gyula elevátor magtár, amelyben kukoricát osztályoztak. Az épület egy magtárból és egy fasilókat és facsöves szitarendszert tartalmazó toronyból állt. A maga nemében egyedülálló épület, amelynek típusanalógiája 1945-ben Pesten a háború áldozata lett, 1982-ben gondatlanság folytán kigyulladt és a silótornya ki is égett. Szerencsére 1978-ban építészhallgatók az épületet felmérték és a toronyban sok felvételt készítettek. 1889-ben Mezőhegyesen cukorgyár épült, amelynek épületei, lakótelepe szintén figyelmet érdemelnek. A cukorgyártás melléktermékeként szeszgyárakat is építettek Mezőhegyesen, amelyekből a kamarásit mutatjuk be. Szeszgyárak országszerte épültek, felkutatásuk még nem befejezett. A dohányérlelés monumentális együttese a battonyai dohányfermentáló négy épülete.. A tárházakban a dohány saját tömegsűrűségétől melegedik fel, ezért a magtárszerkezet fapilléreit fémlemezzel vonták be. A házi sörgyártás kis emléke a Mezőhegyes 57-es majorjában, a peregi kerületközpontban álló komlószárító. Az épület egy fa szárítóházból, illetve szellőztetőházból és egy tégla füstölőtoronyból áll. A komlót egy láncrendszer vitte a füstre és a szellőztetőbe, majd vissza. Hasonló formájú, de jóval nagyobb példa a Mohács melletti Sátorhely komlószárítója. Helyszíni bejárásaink során akadtunk rá a Cegléd melletti Újszilvás majorjában egy kisebb komlószárítóra és közelében a birtokos holland felesége kérésére épült hollandiház sörvillára. A sörfőzés emlékei közül is sok szép példát ismerünk, szinte minden nagyobb uradalom vagy város épített magának sörházat. Az egyik legreprezentatívabbra éppen napjainkban bukkant rá Dávid Ferenc, a gödöllői kastélyegyüttes lovardájánál. A serfőzés reneszánsza rehabilitálja a keszthelyi Festetics sörházat. Kőrösladány sörházában, amelyen az 1783-as évszám látható, főzték és mérték messze földön a legjobb sört. Az empire építészet monumentális falanszteremléke a Károlyi uradalom 1804-ben épült hódmezővásárhelyi serháza, amely 175 m hosszú alápincézett emeletes boltozott épület. A sör főzése és érlelése mellett a házban lakott a teljes személyzet is. Igen reprezentatív megjelenésű az 1845 körül épült békéscsabai serház is. Ezek a sörházak a vasút és a nagy sörgyárak építésével elvesztették rentabilitásukat, tevékenységük megszűnt. Ma viszont, amikor a serfőzés újra az érdeklődés előterébe került, remény volna a hagyományok feltámasztására, azonban nem az újabban szokásos német, hanem magyar nevek alatt. A nagyüzemi bortermelés, nagyobb szőlősgazdaságok emlékei a nagy kiterjedésű pincerendszerek és a borházak. A legnagyobb múltú óriás pince Tokajban található az ún. „Rákóczi pince", amelynek föld alatti mulatóterme hevederes dongaboltozatával 9 X 30 m alapterületű nagyobb templom méretével vetekszik, a hozzá csatlakozó többágú pincerendszer össz hossza 490 m. A hagyomány szerint Szapolyai János királyválasztási jelölőgyűlését ebben a pincében tartották. Kompolton Grassalkovich Antal kastélya alatti hegyben szintén sokágú többszintes pincerendszer húzódik. Az egri érsekség majorházai alatt, sajátos, nem alagút, hanem „pillérvázas"-rendszerű pinceterem található. A vallásos egri szellemet jól tükrözi a Szépasszonyvölgy figurális fali domborművekkel díszített pincéje, ahol ma múzeum és vendéglátás együtt működik. A történelmi borvidékek pincéiben nem ritkák a régi évszámmal jelölt és faragott díszú hordók. A történelmi borvidékeinken a köznemesség szőlőiben kúriaszerű borházak épültek. Az egyik legszebb ilyen épület a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésében van a badacsonyi hegyen. A borház részleteiből látható, hogy a ház a XVII. század végén épült, ebből az időből van a kis márvány Madonna dombormű rajta, majd 1810 körül empire stílusban átépítették, ekkor készült zárterkélye, ezt a házat 1880 körül a svájci villák stílusában folytatták és nagy fa kilátóverandát építettek eléje, ahonnan nagy társaság csodálatos kilátásban részesülhet a Balaton irányába. Balatonakaii Pántlika-dűlőben a pannonhalmi bencések romantikus borháza kapott védettséget. Tolcsva határában is több régi borház található, ezek közül az egyik legpompásabb az 1810 körül épült empire-kora-klasszicista Kincsem borház. Sárospatak határában találjuk az 1890 körüli Láczay borházat, amely formai jegyeiben igen nagy rokonságot mutat az 1980-as évek posztmodern formakincsével. A bortermelés tudományának széles körű elsajátítása érdekében az 1870-es években Tarcal mellett vincellér iskolát alapítottak királyi pénzen. Ennek építészeti emléke a svájci stílusban épült ún. Királyi kastély vagy Therézia kastély, amelyhez szép épített kert és egy présház is tartozik. Az agrártörténeti gyűjtés során kapott védettséget a Kalocsai Érsekség 1850 körül épített romantikus stílusú borhá-