A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Sisa Béla: Magyar települések fatornyai

templom mellett áll, - a templom karcsú tornya harang hordására alkalmatlan, ezért épült mellette harangláb. — Uszka, ref. harangláb .... konzolos galériás harangláb épült 1801 — 1821 között — alsó szintje feltehetően átalakított, - alsó szintje a szoknya alatti rész a templomajtóhoz csatlakozik. — Kisszekeres, ref. harangláb .... egyszerű kisméretű XVIII. sz-i galériás harangláb. — Nagyszekeres, ref. harangláb .... a XVIII. században épült konzolos galériás, fiatornyos a középkori templommal egy nyaktaggal összeépítették. — Gemzse, ref. harangtorony .... XVIII. sz. végén épült galériás fiatornyos harangláb. — Szabolcsbáka, ref. harangláb .... galériás, fiatornyos XVIII. századi fatorony. — Nyírmihálydi. ref. harangtorony .... 1782-ben épült deszkázott galériás harangláb. — Szamostatárfalva, ref. harangláb .... 1870-1874 között épült, — egyszerű újabbkori harangláb csak a formája őriz valamit a régi hagyományokból. — Marokpapi, ref. harangláb .... a XVIII. sz-ban épült kisméretű galériás harangláb. — Tiszacsécse, ref. harangtorony .... 1822-ben épült konzolos galériás fiatornyos harangláb, - típusának egyik legkésőbbi példánya. Nyugatmagyarország tornyai alacsonyabbak tömörebbek, — a fennmaradt emlékanyagról a konzolos galériák és a fia tornyok hiányoznak. — Kercaszomor — Szomoróci, ref. harangláb .... boronafalas csúzlifás, szoknyás harangláb épült 1874ben. — Pankasz, ref. harangláb .... kis dombtetőn álló zsindelyes sisakos zsúppal fedett szoknyás haranglábat 1755-ben építette a „ . . .. falu népe." — Molnaszecsőd, ref. harangláb .... a Vasi Múzeumfaluba lett telepítve. .... a galléros harangláb a . . . . -ban épült. — Nemesnép, ref. harangláb .... a Dunántúl legnagyobb fatomya .... vésett évszám szerint 1723-ban készült, építette Tarr József molnár, feltehető, hogy az évszám helyesen 1793, és az építtető azonos a gödörházi torony készítőjével. — Gödörháza, ref. harangláb .... készítette Thar József mester 1790-ben .... a falunak soha nem volt temploma csak haranglábja. Általánosan elterjedt az a felfogás, hogy a fatornyok a népi építészet remekművei, — írástudatlan parasztácsok készítették őket. Ezt a tévhitet szeretném eloszlatni. Ezeket a fatornyokat kiválóan képzett ács, molnár, vagy bognár mesterek készítették, tehát hivatalos mesterek. Kivétel lehetett az, hogy egy ezermester eltanulta az ácstechnikának ezt a módját. A fatornyok összeszerelésénél megtaláljuk a főelemek ácsjegyeit, passzító jegyeit, nagyon gyakran igen mívesen a fába vésve, vagy faragva. Találkoztunk a tornyokon feliratokkal, amely az ácsmester nevét, az építési évszámot jelöli meg. A tornyokon szép kifaragott írással vagy ácsjegyekkel is találkozunk, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az egyes mesterek „szakmai" írásbelisége magas szinten állt. Nagyon gyakran viszont semmiféle írást nem találtunk és nem utalnak rá okleveles adatok sem, hogy mikor épült. Az építési évet a toronycsúcsok szélvitorláiról próbálják meghatározni, ezek természetesen nagyon megtévesztőek lehetnek. Az ácsjegyek pontos vizsgálata — ami még összefüggően nem történt meg — egy-egy területen dolgozó mesterek kilétére, esetleg az építés évszámára is fényt deríthet. Ezek a mesterek vándoroltak és elképzelhető az, hogy erdélyi vagy felvidéki mesterek dolgoztak az ország más-más területén is. Monogramjukon kívül vagy ácsjegyeken kívül mást, használhatóbb dokumentumot nem hagytak. Az elején említettem, hogy önkényesen foglalkozom csak a templomtól függetlenül önállóan, szabadon álló fatornyokkal. Ezek az ácsjegyek nyilvánvalóan feltűnhetnek várakban, kastélyokban, épített szerkezetekben is. Az ácsjegyek meghatározásával nyomon lehetne követni egy-egy építő közösség tevékenységét. Az ácsjegyek fix pontokat jelenthetnek a mester személyére, vagy a kor meghatározására. Magyarvista, volt Kolozs vármegye, harangláb. Teljes egészében fából készült, alaprajza tizenhatosztású gerendarács. Az alátámasztási pontoknál macskakövekkel van alátámasztva. Az első szint fölött a középső négy osztás e szint fölé nyúlik és ez képezi a torony törzsét. A toronytörzs felső része galériaszerűen van kiképezve. A galéria szintje alatt a toronytörzsben van még egy deszkaborítással kiképzett rész. A toronytörzset négyszög alaprajzú sisak védi. A toronysisak szarufái a galéria koszorúgerendáiba csatlakoznak. Az első szint padlóvonala alatt levő vízszintes gerendázat és az alsó koszorúgerendákat összekötő szarufák adják a szoknyarészt. Ennek jelenlegi fedése cserép, eredetileg zsindely volt. A toronysisak héjjazata zsindely. A jelenlegi információk szerint a harangláb 1760-ban épült. A torony kőcinteremmel körülvett középkori templom mellett áll. A templomnak tornya nincs. A harangláb ácsjegyeire már többen felfigyeltek, de nem sikerült pontosan meghatározni annak az egyszerű kialakítású haranglábnak a míves megmunkált ácsjegyeit. Többszöri átvizsgálás után azonban sikerült megfejteni ezeket a jeleket, amelyek egyértelműen számok, és egytől indulva számozzák be a harangláb fő elemeit. A mezőcsávási volt Marostorda vármegye református faharanglábját 1570-re datálták egy utólagos talpgerenda