A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)
Villangó István: A múzeumügy és műemlékvédelem
A programok összehangolásával függ össze a szakemberek ésszerűbb foglalkoztatása is. A múzeumokban 150 régész, 110 etnográfus, 140 művészettörténész, több mint 200 képzett restaurátor dolgozik. Az ő intézményes és folyamatos bekapcsolásuk a műemlékvédelmi munkákba megsokszorozhatja az erőket. Kellő előrelátással például a megyei múzeumi szervezet, a megyei tanács úgy alakíthatja az intézményekben dolgozó szakemberek létszámát és összetételét, hogy az megfelelő szakmai garanciát nyújtson, tudományos segítséget adjon az elhatározott, tervezett műemléki helyreállításokhoz is. Központi szerveinknek viszont a szakemberek képzésének szervezeti és tartalmi kérdéseit kell megoldania a várható igények szerint. A tervezés fontos mozzanata a műemlék hasznosításának, funkciójának időben történő eldöntése is. Azt hiszem, nem kell itt minősíteni azt az állapotot, amikor a helyreállított épületben kezdünk azon gondolkodni, hogy milyen új funkciót adjunk neki, esetleg milyen múzeumot költöztessünk bele, milyen kiállítást rendezzünk benne. Az ilyenfajta előkészületlenség a későbbi használhatóság rovására megy, s a múzeumi szakembereknek, kiállításrendezőknek nem marad idejük arra sem, hogy a kiállítást megfelelően tudományosan megalapozzák, a bemutatást didaktikaiig is megszervezzék. A múzeumügy most készíti középtávú ötéves szakmai programját. Talán nem érdekteletén, ha a terv fontosabb, a műemlékvédelem szempontjából is figyelembe veendő szakmai irányait érzékeltetem. A tervezés előkészítése során abból indulunk ki, hogy a múzeumok extenzív fejlődése lezárult. A tényleges társadalmi igények kielégítése érdekében kialakult a múzeumok sokszínű struktúrája, megszilárdult a tudományos és múzeológiai munka bázisául szolgáló múezumok és a közművelődés helyszíneként működő múzeumi kiállítóhelyek hálózata. Nagyjából a tervezettnek megfelelően alakultak a működés feltételei, bár az ebben a vonatkozásban mutatkozó intézményközi és regionális különbségeket még sem sikerült felszámolni. A vártnál lendületesebben fejlődött a múzeumi közművelődési munka, a szolgáltatások rendszere, a tömegek aktivizálása múzeumokban. Ugrásszerűen emelkedett a múzeumok látogatóinak a száma. A közművelődési munka mennyiségének növekedése következtében gyorsan nőtte terület káderellátottsága és anyagi bázisa. A múzeumok megváltozott társadalmi és kulturális szerepét kívánja rögzíteni a tervezett új múzeumi törvényerejű rendelet, amely hangsúlyozza a múzeumok és az állampolgárok feladatait és kötelességeit a muzeális emlékek védelmében. Az elmondottak és a kialakult gazdasági helyzet következtében a VI. ötéves terv időszakában a múzeumok intenzív fejlesztését kell előtérbe állítani. A múzeumi terület fő célkitűzése a gyűjteménygyarapító, tudományos, műtárgyvédelmi és közművelődési tevékenység tartalmának és színvonalának folyamatos emelése, belső arányaik kedvező alakítása annak érdekében, hogy hatékonyabban működjenek közre a kulturális ellátás magasabb színvonalon történő megvalósításában. Gyűjteménygyarapító tevékenységükben mindenekelőtt a természettudományi, az új- és legújabb kori történeti - ezen belül az ágazati koordinációt igénylő - technika-termeléstörténeti gyűjtemények fejlesztését kell előtérbe állítani. A múzeumi gyűjteményekben rejlő ismeretanyag intenzívebb és gyorsabb tudományos és közművelődési hasznosulása érdekében a szakmai kapacitást és az anyagi eszközöket a több intézmény együttműködésével megvalósuló legfontosabb kutatási feladatok megoldására kell összpontosítani. A nemzeti kutatási főirány keretein belül ki kell alakítani a technikatörténet forrásbázisát, el kell végezni a Régészeti Topográfia időarányos feladatait, a Művészettörténeti kézikönyv, a Magyarság Néprajza szintézisek múzeumi munkáit, ki kell bontakoztatni az ipari munkásság életmódkutatását, valamint a nemzeti parkok és természetvédelmi területek komplex természettudományos feldolgozását. Ezzel összefüggésben meg kell gyorsítani a múzeumi gyűjteményeknek, mint forrásoknak a közreadását. A közművelődési munka tartalmi színvonalának emelése, gazdagítása érdekében tematikailag, mennyiségileg és minőségileg is bővíteni, korszerűsíteni kell a múzeumi szolgáltatásokat. Mintegy 200-250 új állandó kiállítást kell rendezni a tervidőszakban, fejleszteni szükséges az időszaki és különösen — a kulturális ellátás szempontjából hátrányosabb helyzetben lévő területekre — a vándorkiállításokat. A tervciklus egyik alapvető feladata a muzeális gyűjtemények védelmének korszerűsítése, a múzeumok biztonságának fokozása. Gondoskodni kell a régi gyűjtésű tárgyak folyamatos karbantartásáról, a korszerű restaurálási módszerek intenzív terjesztéséről. Elő kell készíteni a nyilvántartás rendszerének gépesítését, korszerű raktározási, technikai berendezések alkalmazását és egy központi szolgáltatást végző restaurátor-műhely létesítését. A tervidőszak feladatait a múzeumok szervezeti, működési rendjének korszerűsítésével alapvetően a jelenlegi hálózatra építve tervezzük. Fontosnak tartjuk a megyei múzeumi szervezeteknél és a szakmúzeumi hálózatban tapasztalható ellátottsági, szakmai színvonalbeli különbségek folyamatos kiegyenlítését. Új múzeumok létesítésével csak erősen korlátozott mértékben a legsürgetőbb szükségletekre tekintettel számolunk. (Elsősorban kiállítóhelyek, emlékmúzeumok, népi építészeti emlékek kis mértékű fejlesztése lehetséges.) A múzeumi beruházások közül folytatjuk a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az esztergomi Vármúzeum, a visegrádi Mátyás király Múzeum építését. Folytatódik a nagy országos múzeumok - a Szépművészeti, az Iparművészeti, a Mezőgazdasági, a Petőfi Irodalmi stb. — rekonstrukciója és tervezzük néhány megyei múzeumi központ (pl. Székesfehérvár, Pécs, Szolnok, Szeged, Kaposvár stb.) felújítását is.
