A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Mendele Ferenc: A magyar műemlékvédelem szervezete és annak főbb jellegzetességei

A Műemlék felügyeleti Osztály konzultálja, irányítja azokat a helyreállításokat, amelyeket nem az OMF végez. (Törvényeink ugyanis alapvetően a tulajdonos, ill. használó kötelességévé teszik a birtokukban lévő műemléképület fenntartását.) A Tudományos Osztály biztosítja az intézményben végzett (tervezett vagy kivitelezett) helyreállításokhoz — adott esetben a müemlékfelügyeleti munka részére is — a szakmai (régészeti, levéltári, falkutatási) feltárásokat, felügyeli a szakrestaurátori munkát, irányítja az Építészeti Múzeum tevékenységét. Az OMF Tervezési Osztálya készíti el a szükséges tervezési programokat, kiviteli dokumentációkat és a helyreállítások végén a tudományos eredményeket is rögzítő elődokumentációkat. A Kivitelezési Osztály az ország 7 legfontosabb műemléki környezetében felállított építésvezetőség útján végzi a helyreállításokat. A szakipari kapacitást a Budapesten működő Központi Műhely biztosítja. Szakrestaurátoraink — akik a falképek, kő- és faszobrászati emlékek stb. konzerválását, felújítását végzik — hátrányos helyzetük ellenére mind nagyobb (de közel sem elégséges) számban a képzőművészeti értékek megmentésén fáradoznak. A Terv- és Koordinációs Osztály fő tevékenységi területei közé tartozik az OMF különböző tervösszeállításainak készítése, a nemzetközi kapcsolatok teendőinek ellátása, a műszaki fejlesztés gondozása. A Pénzügyi Osztálya a működés számszaki, gazdasági hátterét biztosítja, de tartozik a műszaki ellenőrzés és beruházás is. Az OMF könyvtára, tervtára és fotótára nemcsak a folyó munkák fontos alapjai, hanem széles körű és archív anyagaikkal tudománytörténeti jelentőségűek is. Az OMF-re jellemző, hogy kvalifikált szakembereinek többsége törzsgárdatag, s többen az OMF megalakulása óta itt dolgoznak. (A Központ dolgozóinak 75 %-a közép-, ill. felsőfokú végzettségű.) Az intézmény a fenti feladatok megtartása mellett 1972-től az ÉVM Műemléki Főosztályaként az ágazati irányítás feladatait is ellátja, valamint másodfokon ellátja a Budapesti Műemléki Felügyelőség felügyeletét is. Műemlékeink nemcsak történeti múltunk pótolhatatlan emlékei, hanem az ország épületvagyonának is értékes részei. Társadalmunk felismerése és kormányzatunk tudatos támogatása eredményeképpen jelentős sikereketértünk el a műemlékek védelmében és hasznosításában, valamint közművelődési és idegenforgalmi felhasználásában egyaránt. Jogszabályaink jelenleg megfelelő biztosítékai munkánknak, közvetlenül idomulnak e sokrétű tevékenység kívánalmaihoz. Hazánkban ma 8691 műemléket védünk, ennek 47%-a állami és szövetkezeti, 31 %-a egyházi, és 22%-a személyitulajdonban van. Műemléki együttesként 16 városi és 5 falusi jellegű településrészt tartunk számon, továbbá mintegy 200 értékes műemlék környezetét nyilvánítottuk védetté. A védett emlékanyag mintegy 80 %-a a népgazdaság különböző céljaira használható épület, s idegenforgalmi és közművelődési céljainkat ugyanúgy szolgálja, mint az ilyan módon közvetlenül nem hasznosítható egyéb védett objektum. Műemlékeink közel 28 százaléka lakóépület (2374), s ennek több mint háromnegyed része állami és szövetkezeti tulajdonú (18 ezer lakás). Ezek fenntartási rendszere részben megoldott, a folyamatos karbantartás, felújítás és korszerűsítés költségei itt előre tervezhetők és a költségfedezet helyenként biztosított. Nehézségeink vannak viszont a személyi tulajdonú városi lakóházak esetében, valamint az ún. lakáspótlási kötelezettséggel, amely műemlékekkel kapcsolatban nehezíti az új hasznosítást. A műemlékek mintegy 15 százaléka középület. Ezeknél a nyilvántartott ingatlanérték irreálisan alacsony, s ezért a felújítási keretek nem a kívánatos mértékben képződnek. Itt az állami tulajdonú lakóépületeknél kialakított fenntartási rendszer bevezetése lenne célszerű, hogy a folyamatos karbantartás, felújítás és korszeűsítés költségei előre tervezhetők és a költségfedezetek biztosíthatók legyenek. Az 1246 védett középület fele kastély. Ezek egy részénél a leromlott műszaki állapot, illetve a helyreállítás és a fenntartás terheit magára vállaló partner hiányában nehezen nyílik lehetőség a hasznosításra. Ezeknek a megmentése kiemelkedő kulturális értékükön túl azért is fontos, mert helyreállításukkal az egyébként szükséges beruházások gazdaságos kiváltására is gyakorta mód van. Az érdekeltté tétel, illetve az üresen álló vagy rosszul hasznosított kastélyok helyreállítása tehát népgazdasági érdek. a 2658 egyházi épület fenntartását általában a tulajdonos egyházközségek magukra vállalják. Teherbíró képességük elbírálása mellett — az Állami Egyházügyi Hivatal és a megyei tanácsok bevonásával - a jövőben is szükség van a fenntartás OMF keretéből történő támogatásra. (Az egyházi funkció megszűnése esetén ezeket az épületeket állami tulajdonba vétellel és zömében kulturális hasznosítással célszerű megmenteni.) Az 1256 népi műemlék megmentésére kormányzatunk egyetértésével sikeres akciót indítottunk. A személyi tulajdonban lévő mintegy 1000 népi műemlék fenntartását éves átalány folyósításával (2000-5000 Ft) és egyszeri eseti támogatással (max. 30.000 Ft) segítjük. A magántulajdonban fent nem tartható népi műemlék helyszíni megmentését az állami tulajdonba vétel és új közösségi funkcióra történő helyreállítás — zömében tájház, idegenfor-