A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Mendele Ferenc: A magyar műemlékvédelem szervezete és annak főbb jellegzetességei

galmi létesítmény - oldja meg. Erre a célra a Minisztertanács 1974—1983. között 30 millió forint célhitelt biztosított. Az építészeti jellegű agrártörténeti emlékek felkutatása és védetté nyilvánítása területén elért eredmények alapján a közeljövő feladata az ipartörténeti emlékek védelme, de itt az érdekelt minisztériumok szakmai és szervezeti segítségét nem nélkülözhetjük. A kiemelkedő idegenforgalmi és történeti értékű 355 rom, vár és városfal kezelői zömében a helyi tanácsok, egyes esetekben a múzeumok vagy az idegenforgalmi hivatalok. Ezeknél jelenleg vagyonérték megállapítására nem kerül sor, így védelmükre, karbantartásukra falújítási keretek nem képződnek. Ingatlanértékük megállapításával, a felújítási alapok megteremtésével lehetne csak fenntartási kötelezettségük teljesítését a kezelő szervektől megkövetelni. A köztéri szobrok és emlékmüvek fenntartásával egyedül Budapest területén foglalkoznak intézményesen. Ezek legtöbbje eredetileg egyházi rendeltetésű volt, de ma már elsősorban művészettörténeti értékük és városképi szerepük dominál. Fenntartásukat sem az egyházi szervek, sem a tanácsok nem tudják általában magukra vállalni. (A fenntartás szervezeti és pénzügyi rendszerét a tanácsoknál kívánatos a jövőben kialakítani.) A továbbiakban a műemlékek helyreállításhoz szükséges anyagi lehetőségek javítását, a különböző (beruházói, kutatói, tervezői, kivitelezői stb.) kapacitások bővítését és kifejlesztését kell határozottabban szorgalmaznunk. Az erre — és a műemlékvédelem távlati fejlesztésére — vonatkozó javaslatot a Miniszteri Értekezlet ezidén jóváhagyta. Ennek röviden vázolt lényege az alábbi: 1. A műemlévédelem meglévő szervezeti felépítése (amelyben az irányító és szervező feladatok ellátása korlátozott mértékű operatív faldatok ellátásához kapcsolódik) alapjában véve helyesnek bizonyult. A Felügyelőségnek ezt a felépítését - amely a műemléki politika, a helyes elvek és módszerek irányítása terén hatékony eszköznek tekinthető - meg kell tartani és ebben a jellegében kell továbbfejleszteni. 2. A szervezet továbbfejlesztése során elsőrendű cél a hatósági és ágazati irányítás hatékonyságának növelése. Az ezzel kapcsolatos intézkedések legfontosabb célkitűzései: a) az irányító munka módszereinek, színvonalának és hatékonyságának emelése, b) a magasan kvalifilált munkaerőknek a műemlékvédelem érdemi irányító munkájába való fokozott bevonása, c) a tudományos munka területén az elvi, a módszertani és építészettörténeti alapkutatások előtérbe helyezése, d) a műemlékállományra vonatkozó dokumentációs anyag korszerűsítése és továbbfejlesztése, e) a meglévő műemlék-helyreállító részlegeket (kutatói, tervezői és kivitelezői bázisokat) megtartva az apparátusok munkaszervezeti, műszaki és tudományos színvonalának további fejlesztése, f) az érdemi feladatokat ellátó szakemberek szakmai és politikai képzettségének emelése. Az irányító szervezet fentiek szerinti továbbfejlesztésével párhuzamosan további intézkedéseket kell tenni egyrészt a minisztériumon belül (de az OMF hatáskörén kívül), másrészt a minisztériumon kívüli tárcák, illetve országos irányító szervek útján a műemlékvédelem országos szintűfeladatainak jobb ellátása érdekében, különös tekintettel az 1978. októberi KB-határozat célkitűzéseire. Ennek során elsősorban az alábbi kérdéseket kell megoldani: a) gondoskodni kell megfelelő műemléki szaktervező kapacitás felfejlesztéséről; b) a tudományos kutatások elvégzésére megfelelő kapacitás álljon rendelkezésre. Ezt részben e tervező szervezetek keretében, részben a megyei múzeumok fokozott bekapcsolásával kell biztosítani. c) a műemlékvédelmi feladatok megoldására alkalmas, szakosított kivitelező szervezetek létrehozását biztosítani szükséges; d) a műemléki épületek védelmének egyik alapvető kérdése az értéküknek és adottságaiknak megfelelő, a mai igényeket kielégítő és azt szolgáló felhasználás. Ennek érdekében szükség van olyan kormányzati intézkedésekre, amelyek ezt lehetővé teszik, illetve elősegítik, különös tekintettel a kastélyállományunkra; e) szorosabbra kell vonni a műemlékvédelem és a településfejlesztés irányításának kapcsolatait, és ki kell dolgozni a korszerű településrekonstrukció hazai viszonyokra alkalmazható módszereit. (Ehhez tartozik, hogy a személyi tulajdonú városi lakóházak műemlékfelújítási gondjait megnyugtatóan rendezni kell.); f) ki kell dolgozni a közvetlenül nem hasznosítható emlékek (pl. romok, köztéri szobrok stb.) fenntartásának és kezelésének szervezeti és gazdasági rendszerét; g) fejleszteni szükséges az épített történelmi kertek védelmének szervezeti, személyi és anyagi feltételeit, a MÉM-mel és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal együttműködve; h) gondokodni kell a műemlékvédelem távlati feladatainak ellátásához szükséges szakemberek képzéséről a közép- és felsőfokú oktatás, valamint a szakmunkásképzés kereteiben egyaránt;