Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Tóth Zoltán: A műemlékvédelmi és népi építészeti stúdiumok szerepe az építőipari főiskolai képzésben

Történelmi építészeti örökségünk megőrzése szocialista társadalmunk nemes kötelezettsége. Az előző történelmi korszakokból fennmaradt - de többé-kevésbé pusztulásnak kitett - építészeti emlékek a régebbi korok alkotó tevékenységének megtestesítői. Ezek részét képezik az építészeti és technikai műveltségnek, s az építészi ízlés kialakításának alapjául szolgálnak. De a hozzájuk fűződő ideológiai vonatkozások következtében az egységes társadalmi tudatot formáló tényezők is, történelmi szemléletre tanítanak, s a honismeretnek és a szocialista hazafiságra nevelésnek is fontos eszközei: tehát közműveltségünk szerves elemét jelentik. Szakszerű megvédésük, az ezzel kapcsolatos gyakorlati-kivitelezési munkák hozzáértő végrehajtása politikai súlyú társadalmi érdek. „Múltunk jövője" nagymértékben a jelenben képzett építőipari szakemberek kezében lesz. Ezért a tantárgy célkitűzése — az előbbi fejtegetések alapján - kettős: — egyrészt a közművelődési aspektus bekapcsolása az üzemmérnöki szakképzésbe, — másrészt pedig az, hogy a leendő üzemmérnök olyan speciális szakmai ismereteknek is birtokába juthasson, amelyek alkalmassá teszik a műemlékek szakszerű megvédésére irányuló társadalmi igény megvalósítására. Ezért a hallgatók tájékoztatást kapnak a műemlékvédelmi, építőipari tevékenység szerkezeti, technológiai, szervezési és jogi problémáiról, azok megoldásának módozatairól. Elsajátítják az ilyen munkában való irányító közreműködés feltételét képező helyes szakmai szemléletet. Az építészeti műemlékek fenntartása, helyreállítása kivitelezési vonatkozásban csak részben lehet a hivatásos műemlékvédelmi szervezet feladata, nagy hányadukat a tanácsi keretekben működő építőipari vállalatok újítják fel. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a kivitelező ipar olyan szakemberekkel rendelkezzék, akik ismerik a műemléki épületek értékeit, ismerik a kiveszőben lévő technológiai eljárásokat és a védelem korszerű eljárásait egyaránt. Ez tehát nem csupán esztétikai és nem is elsősorban tudományos probléma, hanem sajátosan gyakorlatias feladat: éppen azokra az üzemmérnökökre vár, akik a tanácsok építésügyi igazgatásában működnek majd, vagy a tényleges építőtevékenységet irányítják. Társadalmi érdek, hogy ezek a felsőfokú végzettségű szakemberek ne kövessenek el jóvátehetetlen hibákat, az építésnek ezen a speciális területen sem, akár szakmai vagy szemléleti tájékozatlanságból, akár pedig jószándékú túlzások következtében. A fakultatív műemlékvédelmi tantárgy bevezetését a kivitelező mérnököket képző főiskolán mégis harc előzte meg. Ugyanis a szervezés időszakában néhány adminisztratív vezető és egyes szűk szakmai látókörű oktatók részéről értetlenségen alapuló ellenállást, sőt gáncsoskodást tapasztaltunk. Országos szervek azonban - elsőként a Műemléki Felügyelőség vezetői - felkarolták. Végülis a képzés utolsó tantervi félévében egyféléves tantárgyként sikerült bevezetését megvalósítani. A tantárgy tematikájában az alapfogalmak után helyet kaptak a következő fejezetek: — a műemléki helyreállítások tudományos előkészítése, — hagyományos szerkezetek és korszerű konstrukciós megoldások a műemlékvédelemben. — korszerű technológiai eljárások a műemlékvédelem szolgálatában (szigetelés, szárítás, konzerválás, korróziógátlás), — városméretú műemlékvédelem, a műemlékek megőrzésének komplex szemlélete, — a népi építészet műemléki értéke, népi építészeti együttesek védelme, — a műemlékvédelem építőipari - jogi, igazgatási és társadalmi vonatkozásai, — műemlék - felvételezési praktikum, művezetési feladatok. Hallgatóink mind Budapesten, mind Debrenceben igen lelkesen fogadták, mint hézagpótló stúdiumot, és nagy számban jelentkeztek (az évfolyamok 62,5 %-a). Végig intenzív érdeklődés kísérte az előadásokat, melyek nagyrészét neves, vendégelőadók tartották meg. A félév-záró beszámoló eredményei igazolták törekvéseimet, a hallgatóság robbanékony fejlődését örömmel regisztrálhattuk. Minden évben kikérjük a hallgatóság véleményét, kritikai észrevételeiket is. Ezek egyértelműen bizonyították tanszéki elképzeléseink időszerűségét és kedvező fogadtatását. III. A népi építészet tanulmányozása A népi építészet témaköre - többéves megfigyelés szerint - erősen vonzza a hallgatóság jelentős részét. Talán ösztönösen megérzik, hogy a népi építészet tanulmányozása mind emberi, mind szakmai gazdagodásunkat elősegíti, elmélyíti. Kétségtelenül érzékelik azt is, hogy napjainkban fokozott tempóban változik falvaink arculata. A falusi családok megváltozott életkörülményei követelik, az anyagi biztonság pedig lehetővé teszi a megnőtt igények kielégítését korszerű lakások révén. Ez örömteljes folyamat, azonbanegy feltűnő, negatív jelenség kíséri (egyenlőre): a régi, hangulatos faluképet teremtő, népünk ösztönös jóízléséről tanúskodó házak helyére többnyire a városi lakóházat után-