A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ihrig Dénes: Településeink infrastrukturális fejlesztésének műemléki vonatkozási

A települések infrastruktúráját, jellegét tekintve két nagy csoportra oszthatók: az egyik a települések szociális vagy humán infrastruktúrája, melynek keretébe a lakásállomány és az intézmények ellátó hálózata tartozik, a másik csoport a műszaki jellegű hálózatoké: melyek a közműellátás, a közlekedésiszállitási szükségleteket kielégitő és a hulladék eltávolítását, megsemmisítését biztositő rendszer. Jelen rendezvénysorozatunkban - tekintve, hogy nevében az Egyetem szó szerepel ismeretanyagot rendszerező, "leülepedett" anyagot kellene közölni, talán "tanita^i" . Mondanivalónk azonban semmiképpen sem ezzel az igénnyel lép fel. Sokkal inkább figyelemfelhívó és elgondolkoztató, valamint további munkára ösztönző kivan lenni. Részint magának az infrastruktúra fogalmának előzőekben emiitett bizony talán, többféleképpen értelmezett és értelmezhető volta miatt, részint a műemléki kérdésekkel való ösz szekapcsolási kisérlet legalább is számomra - újszerűsége miatt. A műemlék fogalmára, annak meghatározására nem kivánok ilyen hosszan kitérni. Azonban meg kell említeni, hogy a köztudatban és sajnos a városrendezők köztudatában is egy-egy objektumot értenek alatta. Ezzel szemben mondanivalónkkal azt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a műemlék része a település infrastruktúrájának valamilyen módon, ne m egys zerüen " ott felejtett tárgy" , hanem az előző időszakban a népességet ellátó valamelyik infrastrukturális rendszer szerves része volt. Az utóbbi években figyeltünk fel világszerte arra a problémára, hogy a korszerű igényeket kielégitő mai technikai tudásunkkal és alkotó módszereinkkel létrehozott életkeretünk a lakóház, lakótelep, város teljesen elembertelenedett, gyökértelenné vált. A Magyarországnál gazdagabb országokban, ahol a mennyiségi lakáskérdés megoldottnak mondható, melynek lakótelepeit mi sokszor nagy tisztelettel másoljuk pl. Svédországra gondolunk itt - kimutatták, hogy a lakótelepi társadalom lényegesen alacsonyabb etikai színvonalon áll, közérzete, életérzése, lényegesen rosszabb, mint a hagyományos városrészekben élőké. A kontinuitás hiánya, az említett gyökérteienség problémája ez. Magyarországon még nem tártunk fel - ismereteim szerint - ilyen megállapításokat. A mi újvárosaink és lakótelepeink infrastrukturális ellátottságárak színvonala olyan jelentősen különbözik egy történeti városrészétől, hogy a társadalom "megbecsültebb rétegei" és igy etikailag is elfogadhatóbb szinten álló része került az uj miliőbe. A probléma jelentkezése azonban nálunk is előre veti árnyékát. Mint mondottuk, a műemléki objektum is része a városi infrastruktúrának és az átalakuló, kialakuló uj életkeretnek: igy a technikai társadalom permanens rekonstrukcióban levő településeinek infrastrukturális rendszereiben meg kell találnunk helyüket. Az utóbbi évek műemlékvédelemmel kapcsolatos - számunkra - legfontosabb mondanivalója két olyan dolgot fogalmazott meg, amihez témáinkkal kapcsolódunk: egyik, hogy a történeti objektum nem múzeumi tárgyként, hanem megfelelő használattal menthető csak meg. Másik, hogy a történeti értéket környezetével együtt kell lehetőleg fenntartanunk. Mindkét gondolat az infrastruktúra és a városrendezés témaköréhez vezet. Az egyes infrastruktúrák - az ellátó rendszerek kissé bővebb tárgyalásánál legelőször a felsoro lásunk szerinti elsőt, a lakáselláfás kérdését - amivel kiemelten szeretnénk foglalkozni - vizsgálva, ha mondanivalónk nem is törekedhet teljességre, néhány lényeges momentumot fel kell vetnünk. Műemléki épületeink legnagyobb része lakóház, védett városképi együtteseink házsoraink általában lakóházakat jelentenek, műemlékileg védett városrészeink zömében lakóházakat tartalmaznak. S ha a műemlékvédelem kérdését kiterjesztjük a településeink történetiségének védelmére - ami a mult értékeit tisztelő városrendező mottója kell, hogy legyen - akkor már mindenképpen lakóházakat magában foglaló lakóterületekről, várostestről van szó, s szemléletünkkel a városépítés történeti értékek megőrzésére is tekin-