A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Mendele Ferenc: Falusi népi építészeti együttesek védelme és hasznosítása

Az áttelepülés csak a XV. század elejére fejeződött be (az Árpádkori falunak 1420-ban már nincs lakója), és a kialakult uj falu ekkor formálódó történeti településmagját a várhoz vezető ut mellett, a mai Kisfaludy utcánál sejthetjük. (A terepviszonyok legfeljebb a mai Ady E-utca magasságáig tették lehetővé a sziklás, meredek hegyoldal benépesitését.) A XV-XVI. században a falut többször is felégették és kifosztott település lakói elmenekültek. 1572 és 1584 között Szigliget elhagyott puszta. A török veszély elmultával a XVII. század második felében népesedik be újra a község. A templom körül elhelyezkedő, mintegy 10-15 épületből álló ősközségből kiindulva fokozatosan épül be a Várhegy szélárnyékos délnyugati oldala. A Réhely felé vezető országút (ma Kossuth utca) feletti sokutcás halmaztelepülés a spontán kialakulás jegyeit mutatja. A mai kastélypark területén és annak közelében álltak az uradalmi major első épületei. A kastéllyal szemben épült fel az uradalmi cselédek és tisztségviselők házainak szabályosan telepitett csoportja. Az 1784-87 között végrehajtott népszámlálás 82 épülete szinte teljes pontossággal ki is tölti a település archaikus részét, az öregfalu műemléki védelemre javasolt területét. A védett területen álló épületek javarésze a XIX. században készült, vagy ekkor épült át. Ezek a kőből épült, régebben náddal (elvétve zsúppal) fedett házak általában háromosztásuak voltak, középen pitvaros, szabadkéményes konyhával, kétoldalt- pórfödémes szobával és kamrával. (Utóbbi helyett néhol kisszobával. ) A kis udvarok jórésze még a közelmúltban is keritetlen volt és a telekről - a fásszineket és a hidasokat kivéve - a gazdasági épületek is hiányoztak. Szigliget-Öregfalu védett területe mintegy 120 portát foglal magában. A44 egyedileg védett műemlékjavarészét az OMF intenziv anyagi tá mogatásával a tulajdonosok egyenlőre megfelelően fenntartják. (1977-ben 22 épület tulajdonosa vette igénybe fenntartási támogatásunkat és eddig 16 népi műemlék helyreállításához nyújtottunk - vissza nem téritendő eseti támogatást.) Az idegenforgalom fő áramából kieső település rétegvonalaknak megfelelően kialakított zegzugos, "görbe", utcát és utcanyitásai ennek megfelelően még ma is megvannak. A műemléki szempontból legrangosabb épületek (Kossuth u. 9., Petőfi u. 24. stb. ) köztulajdonba vételét és helyreállítását is tervezzük, bár - egy-két, elszórtan található régi (védett) épülettől eltekintve - a régi faluképre legjobban utaló Ady Endre utca megmentését szorgalmazzuk elsősorban. Ennek megtartását kétségtelenül elősegiti az, hogy mind több épületet vásárolnak meg, alakítanak át nyaranként ide visszatérő művészek, Udülőv end égek. (Ugyanez figyelhető meg az Óvár körüli szőlőhegy tóra nézŐ pinceházainál is.) E spontán kialakult gyakorlatból - és a közkedvelt Alkotóház vonzásából - következően Szigliget régi házaiban elsősorban a turisztika, valamint a tartósabb, több hónapos itt-tartózkodással járó üdülési igényeket lehet kielégiteni. Sajnos a tihanyi falu- és tájkép megbontására elmondottak erre a szép felszíni ( morfológiai) alakzatokból álló együttesre is vonatkoznak. Az engedély nélkül épült, a tájat tönkretevő nagy, uj épületek lebontásával - elsősorban a Rókarántó oldalán - még lehetőség nyilik a táj és a település kapcsolatának javítására, a hibák orvoslására. A Tisza-part mellett, a Köröstorok közelében található Csongrád a középkorban nemzetségi, később ispánsági székhely. Az 1153-ban már nagynak és népesnek emiitett alföldi város a tatár-invá zió után korábbi jelentőségét visszaszerezni már nem képes, bár a török megszállás alatt a település szultáni khász-város (folyamatosan lakott hely) volt. A hódoltság után újra fejlődésnek induló és a XVIII.század közepétől észak-nyugati irányban terjeszkedni kezdő mezőváros rövid ideig még a vizesárok-övezte területre korlátozódott; ma ugyanez az árok egy hagyományos település- és telekformát őrző, az alföldi