A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Mendele Ferenc: Falusi népi építészeti együttesek védelme és hasznosítása

A műemléki jelentőségű terület keleti irányban a Kossuth u. 65., ill. 68. sz. házig húzódik, a vár felől pedig a Kossuth u. 103. , illetve 108. sz. házzal zárul. A védett területeken 54 lakóépület áll, ebből jelenleg 34 lakott, 6 lakatlan, kettőt gazdasági épületnek használnak és 13 épületben közintézmény található. Az 54 lakóépületből: a) kettő érdektelen, lebontható, vagy- jóváhagyott terv szerint - átalakítható (Kossuth u. 77., 101. ); b) tizenhárom épület helyreállítása már megtörtént (Kossuth u. 68., Petőfi u. 8., 22. és 30. sz. turistaház, Kossuth u. 74. Községi Tanács; Kossuth u. 76., posta; Kossuth u. 82. Múzeum; Kossuth u. 84. és 99-101. Szolga Itató-ház, 111. váltőlakás; Kossuth u. 93-95. vendéglő; Kossuth u. 108. Óvoda; Petőfi u. 32. Orvosi rendelő.); c) öt épület kiviteli tervei elkészültek és helyreállításuk megkezdődött. CKossuth u. 69. Öregek napközi otthona; Kossuth u. 78. és 86. szolgálati lakás; Petőfi u. 26. tisztasági fürdő és turistaház, Petőfi u. 7. Idegenforg. Kir.); d) hat épület köztulajdonba veendő és helyreállítandó. Terveink szerint ezekben továbbképző központot (Kossuth u.65. és 67. ) Turistaházat (Petőfi u. 28); Háziipari Szövetkezetek műhelyeit és árusitóhelyeit (Kossuth u. 92-94.) és Klubházat (Kossuth u. 96.) javasolunk kialakítani. A további 28 épület - az alaprajz korszerűsítésével - lakásnak tartandó fenn, esetleg házvásárlási igénynyel jelentkező betelepülők és művészek pihenő- és alkotóházai lehetnének. Utóbblak igényét a templom mögött a " szigeti részen" , valamint a Petőfi u. és a Holló kő patak közötti házsorral javasoljuk kielégíteni. AzOfalu közepén álló templom helyreállitása a napokban fejeződik be és a S zárhegyet korona zó gótikus vár restaurálási tervei is elkészültek, ill. elkészülnek. A műemléki jelentőségű területet körülölelő 141,2 ha-os területet pedig a közelmúltban nyilvánították Tájvédelmi Körzetté. A várhegy tövében települt rendkívül zárt, több utcás Szigligetet régen a Balaton teljesen körülvette. Neve is innen ered (Zeglygeth, Zugligeth, Szigliget stb.) A bronzkori és római leletek szerint (pl. az avasi templomnál az Antal-hegy és a malom között) a honfoglalás előtt is lakott hely. Őseink a (Kál és a Lád nemzetség) a X. század elején szállják meg a környéket. Az Árpád-kori falu központja a mai község teterületén kivül, a később Réhelynek nevezett rész közelében, a Mindszentek, tiszteletére emelt avasi templom mellett lehetett. Szigliget a XII. század elejéig a zalai vár joghatósága alá tartozó királyi birtok, de 1121-ben már az Atyusz nemzetség birtokai között emiitik. (Az Almádon épülő bencés monostor építéséhez négy, kőfejtéshez és mészégetéshez értő " zegligeti" családot rendel az alapitó oklevél - ez egyébként az eddig ismert legkorábbi adatunk építkezéssel kapcsolatos hazai szolgáltatásról.) A település további sorában döntő fordulatot hozott az 1260-as esztendő. IV. Béla ekkor adományozta Szigligetet a pannonhalmi apátságnak, kötelességükké téve, hogy itt várat épitsenek. Az erősség 1262-re fel is épül, a vár tövében pedig lassan benépesül a délnyugati lejtő, kialakul a mai falu Őse.