A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dér Béláné: Eger rendezésének speciális szempontjai

Eger város mindig nagy szeretettel és tisztelettel látta vendégül az idelátogatókat. így van ez a mostani rendezvényünk alkalmával is, hiszen 8. alkalommal megrendezésre kerülő műemléki témákkal foglalkozó nyári egyetem - számos hazai és külföldi résztvevővel - növeli városunk jelentőségét. Eddigi tapasztalataink szerint ezen rendezvények során felmerült problémák és azok megoldása, az elhangzott vélemények, javaslatok és ebből leszűrt tapasztalatok nagy segitséget nyújtottak a város kulturális és épitési feladataival foglalkozóknak. Segitséget adtak ezen rendezvények abban, hogy multunk és értékei hogyan kell, hogy szolgálják szocialista jelenünk és jövőnk alakitását, épitését. Eger, Magyarország legrégibb és legszebb városainak egyike. A festői környezetű Eger-patak észak-déli irányú völgyében épült, északon a Bükkhegység, keletről, nyugatról annak kiágazásai, délről az Alföld kapuja határolja. A város tengerszint feletti átlagos magassága 180 m, de a szegélyező dombsorok mint pl. Fehér-hegy, Öreg-hegy, Rózsás magassága is csak 250-260 m-ig terjed. Éghajlata kedvező, a szélsőségektől mentes, mert az emiitett hegyek napfényes és védett völgyében terül el. Eger - megye- és járásszékhely, közigazgatási, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, ipari vonzásközpont, idegenforgalmi központ, fürdőváros, gyógy- és üdülőhely, műemléki centrum, történelmi hely, diákváros, kulturcentrum, sportközpont, borvidék központja, a legpatinásabb magyar kisvárosok egyike. így az 1007(111.16.)sz. Korm. határozat szerint részleges felsőfokú központ. A városnak nemcsak célforgalma, de nagy átutazó forgalma is van. A Bükk kapujában, a Szilvásváradra, Lillafüredre vezető útvonalon a távolabbra utazókat is idevonzza. Eger a Mátra és Bükk hegység idegenforgalmi - üdülési és turisztikai szervezőközpontja. Vonzás tényezői közül külön foglalkozni kell azzal, hogy a város müemléki centrum, amelyet történelmi múltja alakitott. Az egri vár, amely eredeti helyén áll, az ezredforduló táján kezdett kialakulni. Tehát az egri vár történetei. István király idején a püspökség alapításával kezdődik. Ekkor épül a vár területén a Szent János evangélistának szentelt székesegyház is. Az elmúlt évtized feltárásai nyomán már azt is tudjuk, hogy István egy falut is rendelt a püspökség szolgálatára. A falu házai a várhegy déli részén álltak, temetője pedig a hegy keleti lejtőjén helyezkedett el. IV. Béla 1261-ben kelt okleveléből tudjuk, hogy a székesegyháza tatárjárás során 1241-ben sulyosan megrongálódott. Ujjaépitésere meg IV. Béla uralkodása alatt sor került, s ekkor vették körül falakkal a hegynek azt a részét, ahol a székesegyház és a püspökség épületei álltak. Ezeknek a várfalaknak