A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)
Dér Béláné: Eger rendezésének speciális szempontjai
egy része még ma is áll, nagy részüket azonban később épitett köpenyfalak takarják. A tatárjárás utáni építkezések azt mutatják, hogy a püspökség gazdaságilag megerősödött. Ez teszi lehetővé a vár megerősítését, a székesegyház bővítését és a gótikus stílusú püspöki palota építését. A vár kialakulása és 1552-es ostroma az ország történelmében is nagy jelentőségű, hiszen a 2000 magyar várvédő a 100 ezer fős török sereggel szembeni győzelme megmentette Észak-Magyarországot a török megszállástól. A vár viadalát Gárdonyi Géza is megírta az "Egri Csillagok" cimü regényében. A várkapitány Dobó István volt. A vár és a város jelentősebb eseménye volt még az 1596-os török győzelem, amelynek következtében közel 100 éves török hódoltság alatt élt a város. Ebből a korból maradt fenn a mináré, a török fürdő és a Valide Szultáné romjai. A törökök kivonulása után 1000-1500 fő lakosú a város és csak a XVI1-XVIII. században éri el a lakosság száma a 4000 főt. A váltakozó szerencsével folyó harcok során az egri vár is többször gazdát cserélt. A győztes vagy visszavonuló csapatok minden alkalommal megrongálták és kirabolták a várat. 1702-ben Lipót császár rendeletére Egerben is megkezdték a külső vár lebontását, falainak, bástyáinak robbantását. A rombolást azonban félbeszakította Rákóczi szabadságharca, amikor a kurucok várható támadása miatt megerősítették a megálló belső várat. A kurucok 1705-ben ennek ellenére elfoglalták és 11. Rákóczi Ferenc többször is tartózkodott falai között. Majd az 1710-es ostrom után átadták a császári csapatoknak, s ezután a vár elveszti hadi jelentőségét. Az egri vár falaival, kazamatáival és aknafigyelő folyosóival ritka történeti értékű. A román és gótikus stílusban épült várszékesegyház és a várkaszárnya olyan műemléki értékek, amelyek feltárása és fenntartása halaszthatatlan feladat. Eger középkori épületei csak a vár területén ismeretesek, ezek nagyobb része sajnos rommaradvány. 1, István uralma óta a város életében nagyobb építkezés pyrker érsek tevékenysége folytán kezdődik. A város kiépülése alig több mint fél évszázad alatt a XVIII. század második felében megy végbe, ami szinte példa nélkül áll a magyar városok történetében. Nemcsak hatalmas középületek - mint amilyen az egyetemnek szánt Lyceum, mely Magyarország legjelentősebb copf stilusu műemléke, nemcsak a minorita templom - melyet joggal tartanak a legszebb magyar barokk templomnak -, hanem kisebb házak egész sora, sőt az úgynevezett "Civitas Carolina", vagyis egy egész városrész ebben az időben épült. Pompás változatosságában valamennyi magyar várost felülmúló XVIII. századi városképet a barokk nem önállóan, hanem a copf stílussal karöltve hozta létre. Középkori épület a belvárosban eddig még nem került elő, a reneszánsz is teljesen hiányzik. Annál gazdagabb azonban a barokk és a copf építészet, amelynek igen sok elsőrangú példája található Egerben. Barokk miiemlékek: pl. Rókus temetőkápolna, Minoriták hídja, minorita templom és rendház, trinitárius templom, szervita templom és rendház, cisztercita templom, Dobó István Gimnázium, görögkeleti plébániába z és kertikapuja, Megyei Tanács épülete, ferencesek temploma, Buttlerház és még számtalan kisebb és nagyobb lakóház. Copf stilusu:|a Lyceum épülete, az Érseki palota, a görögkeleti szerb templom, a régi megyei börtön, a Nagypréposti palota, az irgalmas templom és gyógyszertár, valamint számtalan lakóház. Az egri klasszicizmus emlékei gyérek és a székesegyház kivételével nem jelentősek. A Lyceum és a székesegyház egymásra utaló elhelyezése azonban hazai viszonylatban egyedülálló, egy tengelyre felfűzve ritka példája a kétpólusos elrendezésnek.
