A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Dr. Barcza Géza: Műemlékeink hatósági felügyelete
a széles tömegek számára is, s ezáltal elősegítjük azok megismerését is. A használat módjának megválasztása a műemlékvédelem egyik alapvető kérdése. Ha az épület az eredeti célra nem hasznosítható, a tervezett uj funkciót ugy kell megválasztani, hogy annak kielégítésére törekedve a műemléki érdekek ne legyenek veszélyeztetve. A jogszabályok a felhasználási mód megállapítására vonatkozóan, valamint annak megváltoztatására is kötelezővé teszik a műemléki hatóság véleményének előzetes kikérését és az eljáró igazgatási szervek kötve vannak a műemléki hatóság álláspontjához. A műemlékek hasznosításánál egyre inkább előtérbe kerülnek az idegenforgalmi szempontok. Kormányzatunk a különböző regionális területekre készített tervek elfogadásánál és a fejlesztési koncepciók kialakításánál mindig számol az adott területen levő műemlékek megfelelő idegenforgalmi célú hasznosításával. A műemlékvédelem másik fontos feladata, a műemléki védettség alatt állő építmények épségben és a Jelleg megváltoztatása nélkül való fenntartásának biztosítása. Ezt a feladatot a műemléki hatóság egyrészt a műemléki hatósági engedélyezés során, másrészt a saját költségvetési kerete terhére történő közvetlen helyreállítások, állagmegóvások elvégzésével, illetőleg a külső szervek által végzett ilyen jellegű munkák anyagi támogatása utján látja el. Az építési törvény a telek és az építmény jókarban tartását, illetve fenntartását a tulajdonos kötelezettségévé teszi. Ez alól az általános szabály alól a műemlékek sem kivételek. Ha az építmény tulajdonosa - állami tulajdon esetén kezelője - az őt terhelő fenntartási kötelezettséget nem teljesiti, az épitésügyi hatóság elrendelheti az építmény felújítását, helyreállítását. Ha ilyen jellegű megkeresést a műemléki hatóság ad ki, az épitésügyi hatóság nem jogosult mérlegelni az intézkedés szükségességét, hanem köteles megtenni a műemléki érdekek védelmében szükséges hatósági kezdeményezéseket. A hatósági határozat végrehajtása ismétlődő bírság kiszabásával, illetőleg az elrendelt munkák építési hatóság által - a tulajdonos költségére és veszélyére - történő elvégzésével kikényszeríthető. A műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében a védett építményt eléktelenítő, elcsúfító vagy attól idegen részek eltávolítása is elrendelhető. Az építésügyről szőlő kormányrendelet a műemléki épületeknél a költségek egy részének az állami költségvetés terhére történő átvállalására is módot ad. Erre akkor kerülhet sor, ha a személyi tulajdonban levő épületek helyreállításánál az elrendelt munkálatok, a műemlék eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányulnak. Alapvető az a szabály, hogy az építmény rendeltetésszerű használhatóságának fenntartásával, illetőleg fokozásával kapcsolatos költségek minden esetben a tulajdonost terhelik, mig az azon felül jelentkező költségeket a műemléki hatóság viseli. A műemlékek fenntartásának biztosítása - mint emiitettem - elsődlegesen a hatósági engedélyezés során megy végbe. A műemlékvédelem területén egyfelől a műemléki hatósági hatáskör, másfelől az általános épitésügyi hatósági hatáskör érvényesül. A tanácsok végrehajtő bizottságainak épitésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei általános hatáskörű épitésügyi hatóságként a műemlékileg védett építményekre és területekre is kiterjedően ellátják a területi felhasználások, a telekalakítások és az építkezések hatósági engedélyezését és a végrehajtás kikényszerítését. Ez a kettős hatáskörű elv azt eredményezi, hogy az építésügyi hatóság általában a műemlékvédelmet szolgáló intézkedéseke 1 : mérlegelés alapján saját hatáskörben megteheti, de ha azt a műemléki hatóság kezdeményezi, annak mérlegelésére az épitésügyi hatóságnak nincs lehetősége. Az épitésügyi jogszabályok községek esetében általános, illetve a meghatározott ügyekre kiterjedő elsőfokú építésügyi hatósági jogkört állapítanak meg. Műemléki ügyek-
