A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Dr. Barcza Géza: Műemlékeink hatósági felügyelete
ben csak az általános jogkörrel felruházott községi szakigazgatási szerv járhat el. A műemléki hatósági engedélyezés az épitési engedélyezési eljárás keretében történik. A műemléki hatóság minden esetben szakhatóságnak tekintendő, amelynek előirásait az engedélyezési eljárás során meg kell szerezni, állásfoglalásához az épitésügyi hatóság kötve van, s a műemléki hatóság kikötéseit, előirásait az épitésügyi hatóság köteles a kiadott határozatba belefoglalni. Az épitési engedélyezésre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályainak az egyes építményfajtákat illetően három kategóriát állapítanak meg, s ezen belül az állampolgárok által végzendő munkákra könnyített előírásokat tartalmaznak. A jogszabály ismeri az épitési engedéllyel végezhető munkák körét, valamint az olyan épitési munkákat, amelyek bejelentés alapján végezhetők, továbbá azokat, amelyeknél sem épitési engedélyezésre, sem bejelentésre nincs szükség. A műemléki védettség alatt álló építményekre és területekre azonban a jogszabály mindhárom kategóriát illetően kötelezővé teszi a műemléki hatóság előzetes véleményének kikérését, a műemléki hatósági engedély megszerzését. A műemléki hatóság a hozzájárulás megadása, illetve megtagadása kérdésében a hozzáérkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetőleg helyszíni szemle során, de legkésőbb a helyszíni szemle időpontjától számított 8 napon belül köteles dönteni. A határidő elmulasztását a hozzájárulás megadásának kell tekinteni. A műemléki hatósági engedélyezésre vonatkozóan csupán illusztrálásképpen ismertetem az 1976.évi adatokat, amelyek Budapest kivételével mutatják a műemlékeken végzett munkálatok nagyságrendjét. Ebben az évben 661 hatósági engedély iránti kérelmet bíráltunk el a beküldött tervdokumentációk felülvizsgálása során. Ebből 41 tervet visszautasítottunk, mivel azok nem feleltek meg a műemléki érdekeknek. Tapasztalatunk szerint azok a tervek a legjobb minőségűek, amelyeknél az állami és a tanácsi tervező intézetek már a tervezés stádiumában kikérik véleményünket, ismerik általános előírásainkat. 1976-ban az általunk jóváhagyott műemléki munkák költségvetési forintértéke 441 millió forint volt, melyből a közvetlen műemléki érdeket érintő munkák 353 millió forinttal részesültek. A műemléki érdeket érintő munkák között 48 százalék egyházi épület, 22 százalék középület, 16 százalék állami tulajdonban levő lakóépület, 4 százalék személyi tulajdonban levő lakóépület és 10 százalékban egyéb építmény található. Mig számukat tekintve a fenti arányok érvényesültek, a munkák költségvetési forintértékét mérlegelve a középületek 53 százalékban, az állami tulajdonban levő lakóépületek 18 százalékban, az egyházi épületek 12 százalékban, a személyi tulajdonú lakóépületek 1 százalékban és az egyéb építmények 16 százalékban részesültek az összköltségvetési értékből. A műemléki építményeken és területeken végzendő munkálatok tervdokumentáció alapján történő elbírálását az Országos Műemléki Felügyelőségen belül a Müemlékfelügyeleti Osztály végzi az építész mérnöki végzettségű előadói utján területi rendszerben. A műemlékvédelmi szabályok és előírások hatósági uton történő érvényre juttatása az épitésügyi hatóság jogkörébe tartozik, de természetszerűleg arra a műemléki hatóság maga is jogosult. Az ilyen esetben is a szükséges hatósági intézkedéseket az illetékes építésügyi hatóság közbejöttével tesszük meg. Az építésügyi hatóság ellenőrzését a megítélése szerint szükséges időközönként - általában az építésügyi engedélyezési eljárás során, illetve az épitési engedély alapján végzett munkák ellenőrzése során - esetenként végzi. A jogszabályok a műemléki építményeknél ezen túlmenően a három évenkénti rendszeres felülvizsgálatra is kötelezi az I. fokú építésügyi hatóságot. Ennek módját a műemléki hatóság határozza meg, s az kiterjed az építmény állagának, állapotának és használatának helyszíni ellenőrzé-
