A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Mendele Ferenc: A magyar műemlékvédelem középtávú tervei

tesen nem az, hogy az építészettörténeti kutatás minden gondját és örömét magunkra vállaljuk, de egy ilyen kutatási program mielőbbi megindítását nekünk is szorgalmaznunk kell, egyben ebben a munkában tetemes részt is kell vállalnunk. Mindehhez természetesen nem kevés jogszabályi keret megváltoztatása, közvetlen döntéseink korlátozott lehetőségeinek megszüntetése is szükséges, hiszen például az OMF-nek jelenleg nincs tudományos ágazati jogköre. A 60-as években kialakult, a műemlékvédelem területén alkalmazható régészeti és falkutató munkamódszer elterjesztésének igy korlátozottak a lehetőségei, és miközben a muzeumok kutató régészei, művészettörténészei ujabb és ujabb (általában kényszerű) helyreállítási feladatokra ösztökélnek bennünket, az ágazati és területi koordinációban rögzitett helyreállítási programok kiemelten a település méretű rekonstrukciók fejlesztéséhez minduntalan az OMF kutatórészlegének segítségét kérik. Ezen változtatni csak egy hosszú folyamat eredményeként lesz lehetőség, kezdve az egyetemi oktatástól, a szakmai elismerés és elismertetés megváltoztatásáig; a reális lehetőségek felmérésétől az együttműködést igénylő magatartásformák kialakulásáig stb., stb. A műemléki tervezés ágazati irányításával, a tervezés-felügyelettel kapcsolatban ilyen "eredendő" objektiv nehézségeink nincsenek, illetve ahol mégis találkozunk ilyenekkel, az elsősorban a mi számlánkra irható. Nevezetesen, a mi szemünk láttára sorvadt el nem egy nagy tervező-iroda müemlékhelyreállítással foglalkozó irodája vagy műterme és az egy-két vidéki tervező-iroda (elsősorban Győr és Kaposvár) újonnan verbuválódott műemléki részlegének létrejötte is csak nagy-nagy jóindulattal magyarázható a mi tudatos munkánkkal. Ezt felismerve rendeztük munkakapcsolatainkat a műemléki tervezést végző irodákkal, illetőleg intézetekkel (pl. VÁTI, BME stb.) és ennek korrekt betartásáról, ésszerű továbbfejlesztéséről feltétlenül gondoskodni fogunk. Egy-két analóg eset negativ tapasztalata után sikerésnek tekintjük és követendőnek tartjuk az esztergomi vármúzeum tervezésénél kialakult módszert és gyakorlatot, aholis az OMF által készitett irányterv alapján készíti el a KÖZTI a műemléki helyreállítás igényes terveit. Annak tudatában, hogy a legfontosabb műemlékek helyreállításának terveit (ha csak irányterv szinten is) a jövőben is jószerivel az OMF késziti majd, mégis arra kell törekedni, hogy a műemléki tervezésben is érvényesüljön a több szakmai bázis egészséges versenye. Ezért ágazati -felügye leti munkával biztosíttatni kell a különféle tervező vállalatok műemléki szaktervezéséhez szükséges feltételeket és ennek egyre magasabb szinvonalat. Feltétlenül kivánatos, hogy az OMF-en kivül országosan legalább 6-8 helyen alakuljon meg vagy erősödjön tovább a speciális műemléki tervező részleg s ezáltal elkerülhetővé váljék az a sűrűn tapasztalható gyakorlat, hogy az arra ugyan jogosult, de nem eléggé hozzáértő vállalatok is készitsenek műemlékhelyreállitási terveket - megoldhatatlan feladat elé állitva ezzel szakhatóságunkat. Ezzel párhuzamosan rendeletileg szabályozni kell a műemlékekkel kapcsolatos magántervezői tevékenységet is és el kell érni, hogy müemlékhelyreállitást vagy műemléki jelentőségű területen, esetlegesen műemléki környezetben történő tervezést csak a legmagasabban kvalifikált magántervezők végezhessenek. Ezzel kapcsolatos terveink realizálását egyebek mellett a BME -en folyó posztgraduális oktatás kétségtelen sikere, illetve ennek továbbformálása is elősegiti. A műemlékvédelemhez tartozó műszaki tervezéshez szorosan hozzátartozik a történeti kertek védelmével kapcsolatos feladat is. A védett épületek egy bizonyos részének szoros tartozéka ugyanis az az épitett, illetőleg mesterségesen kialakitott kertészeti környezet, amely a műemléképületekkel együtt, azzal egy koncepcióban jött létre és fejlődött ki. Ezek a történeti kertek egyrészt a műemlékek méltó környezetét biztositják, másrészt a hazai és az európai kertkultúra pótolhatatlan értékei, emlékei. Annak ellenére, hogy a korábbi műemlékvédelmi és természetvédelmi jogszabályok bizonyos mértékben érintették a történeti kerteket is, ezek intézményes védelme mindezideig sajnos csak részben tekinthető meg-