A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Mendele Ferenc: A magyar műemlékvédelem középtávú tervei
oldottnak. A műemléki törvény elvileg ugyan lehetővé tette (a műemlék tartozékaként, illetve környezeteként) a történeti kertek védelmét, de a szükséges feltételek (nyilvántartás, anyagi fedezet, karbantartó személyzet stb.) hiányában az elért eredményekkel elégedettek távolról sem lehetünk. A természetvédelmi törvények ugyanakkor csupán a természetrajzi, dendrológiai megóvását involválták és csak elvétve került egy-két kastélykert ilyetén védelemre. Az épített kertek védelmével a természetvédelem ma sem foglalkozik, tehát - ha csak átmenetileg is - ez a feladat értelemszerűen a műemlékvédelemre hárul. Ezzel a kényszerű helyzettel számolva - és a környezetvédelmi feladatokat is szolgálva - megtörtént az ország történeti kertjeinek számbavétele és adatfelvétele. Ezt követően a legértékesebb történeti kerteket műemléki védelemben részesítettük; ugyanakkor konzultáció és tanácsadás formájában az épitett kertek felügyeletével kapcsolatos feladatokat is elláttuk. Ezen túlmenően az alábbi teendők várnak ránk ebben az ötéves tervben: - a fogalmak szabatos meghatározása (épitett kert, arborétum,, parkerdő, botanikuskert stb. ), - a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálata és szükség szerinti kiegészítése (a történeti kert műemlék és nemcsak egy-egy régi épület, kastély környezete), - a kertvédelem irányelveinek kidolgozása, elfogadtatása és közreadatása, - a történeti kertek nyilvántartásának felállítása és folyamatos vezetése; a levéltári kutatások folytatása és az archivális anyag összegyűjtése, - a védendő anyag végleges kijelölése és a nyilvántartási eljárások lebonyolítása. (Tulajdonjogok tisztázása, egységes földnyilvántartás és területi jelölés elkészítése), - a tervezés, kivitelezés és kiemelten a fenntartás anyagi és személyi feltételeinek biztosítása, - a történeti kertvédelem oktatása (tervező, kivitelező és fenntartó apparátus képzése). Hasonlóan a tervezéshez a műemléki helyreállítások kivitelezéséhez is biztosítandó és biztosítható az ágazati irányítás. A müemlékhelyreállitások komplex folyamatában az egyik legnehezebb és legtöbb embert foglalkoztató fázis a műemléki kivitelezés. Bár a helyreállítás hagyományos építőipari módszerekkel történik, ennél helyenként magasabbrendü és összetettebb folyamat: műszaki jellegű kulturális tevékenység. Nagyon fontos, hogy a tevékenység ezen jellegét minden, a kivitelezésben dolgozó átérezze, a vezetőktől, a segédmunkásokig bezárólag. Arra kell törekedni, hogy a müemlékhely re állítás, a restaurálás, az építőiparon belül önálló szakmává fejlődjék, s az ezzel járó megbecsülés erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt érvényre jusson. Biztosítani kell azt, hogy a hivatásszerűen ezzel foglalkozó dolgozók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe az építőipar más területein foglalkoztatottakhoz képest, hanem - hasonlóan például a Szovjetunióban alkalmazott bérpolitikához - egyértelműen előnyben részesüljenek. Alig 20 éve még nálunk is ez volt a gyakorlat, amelynek újbóli elérését az eddigieknél is határozottabban igényelnünk, sőt követelnünk kell. Ezzel összefüggésben felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell a müemlékhelyreállitások kivitelezésének gazdasági, mérési és ellenőrzési módszerét is. Sürgősen meg kell találni azt az optimális, a müemlékhelyreállitások jellegének és konstrukciójának megfelelő gyakorl-.ti formát, amely nem ösztönöz a restaurálási érdekekkel ellentétes mutatók hajszolására, nem okoz a népgazdaság számára felesleges anyagi és adminisztratív terheket (sőt, azok megszüntetésére orientál az általános felújítási gon dok rendszerének tisztázása révén), ugyanakkor biztosítja a jő programozást, a teljesítmények összehasonlithatóságát és a társadalmi érték-tulajdon fokozottabb védelmét. Átmeneti állapotként ezért törekszünk manapság - az elmúlt években rögzített elveknek megfelelően és különösen a nagyobb volumenű épi-