A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása

A gazdagon illusztrált kódexek festésére népes m Lihelyt 'szervezett, keze alól kerUlt ki fia, Miklós is, aki Nagy Lajos királyunk számára festette a magyar történelmet feldolgozó, sok szines képpel diszi" tett Képes Krónikát. Bizonyosnak látszik, hogy kapcsolatban volt miihelyének a bolognai miniaturafestés legnagyobb tehetségének, Niccoló di Milano da Bologna név szerint nem ismert tanitőmestere is, akit Pseudo-Niccoló néven tart nyilván a művészettörténeti szakirodalom. Nem ok nélkül foglalkozom ilyen kiadósan Hertul magiszter személyével. A templom most lezajlott műemléki kutatása során a szentélynégyzet északi falán falképtöredékek kerültek elő. Az 1600 körül másodlagosan ide épített, hengeres oszlopokra terhelt félkörivek alatt egy szakállas férfifejet tártunk fel. A falkutatás során kiderült, hogy a falkép a félkörös ivre épített köpenyfal alatt is folytatódik. A köpenyfalon felirat nyomai jelentkeztek, a legfelső vakolatréteg letisztítása után olvashatóvá vált a plébánia história domusában lejegyzett szöveg: " Fanum istud sancta Theotocal Virginis Maral/ dedicatum nunc deniu tarn coemento quam scandulis/ redintegratum resarcitumque est per industriam / bonorum virorum Nicolai Maka ac Jacobi Kess / keony Aeditis officio incumbentium ad/ Annum a Nato Chrito Sesquimillesimum et Centesrnuro decimo tertio 13 Calencis 8 bribus." Vagyis: Ez az Istenszülő Szűz Máriának szentelt szentély végre újra vakoltatott és cseréppel befedett a templombirói tisztséget vállaló Maka Miklós és Keszkeöry Jakab derék férfiak szorgalmatosságáből Krisztus születése után 1600

_

ban október hónap 13. napján. Alatta Izaiás prófétától vett szöveg: Clama, ne cesses quasi tuba exalta vocem tuam et annuntia (populo meo scelera evrum et domiu Jacob pescata eorum). A barokk köpenyfal lebontása után kétrétegű falkép került elő. A felső réteget leválasztottuk, konzerváltuk. Sajnos, nem adott összefüggő, értelmezhető egészet; az alatta levő réteg meghatározása miatt azonban mégis jelentős. A kőfalra festett alsó kép témája meghatározható. Teljesen felöltözött női alak fekszik gazdag kialakitásu ágyon, amelynek lábánál rövid tunikás, harisnyanadrágos fiatal ember lép az ágy felé, vállán vándorbotra akasztott kis bugyorral, baljában nagyobb zsákkal, háta mögött ugrándozó kecskékkel. Fején felgyűrt szélű magas kalpagot láthatunk, darutollal. A fekvő női alak lábánál trónuson ülő, gazdagon omló ruhába öltözött alak ül; a falkép az alak vállától felfelé hiányzik. Csupán egy glóriola látszik az ülő alak fejétől jobbra. A fekvő női alak mögött csupán egyetlen kis törekedek maradt meg, egy mezítelen kisded lába. A kép alsó negyedében szőnyegornamentika fut végig. A kép Mária születését beszéli el. Az ábrázolás forrása az i.u. 150 sz. keletkezett apokrif Jakab-protoevangélium, amely az V. századi Pseudo"Mattheus"Evangélium, illetve a Mária születése Evangélium közvetítésével kerUlt be Beauvais-i Vilmos és Jacobus a Voraginc legenda-gyűjteményeibe. A keresztény kelet művészetében már a IX. században számos mozaikkép és miniatura foglalkozik Mária életének legendás történeteivel, különösen gyakori Anna szülőszobájának ábrázolása. A nyugati ikonográfia kialakulása szempontjából különösen a Vatikáni Könyvtár 1100. k. festett Tacobus Kokinnobaphus-kódexe jelentős (Cod. Vat.

Gr. 1162. Vö. Paris, Bibi. Nat. : Gr. 1208.), amely 16 jelenetben tárgyalja Mária születését és életének a kanonikus könyvekből kimaradt jeleneteit. A szülőszoba ikonográfiája szempontjából jelentős II. Bazileosz császár (976-1025) Menológiuam (Cod. Vat.Gr. 1613. ) Az egyes jelenetek kontinuáló egybekapcsolására jó példa a müncheni Bayerirsches Nationalmuseum XIV. századi orosz ikonja.