A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása

A nyugat - főleg Itália és Franciaország - művészetében a XII. -XIII. század folyamán ver igazán gyökeret ez a képtéma, nem kétséges, hogy a keresztes hadak közvetitő szerepe nyomán. A képtéma elterjesztésében igen nagy szerepe lehetett az olyan táblaképeknek, mint a pisai Musco Civico 1250. k. festett, a keletről vásárolt 12 m el lékjelen et es táblája: festője Cimabue követői közül kerUlt ki. A gyöngyöspatai Szent Anna falkép legközvetlenebb formai rokonságát az észak-olasz festészetben találhatjuk meg, a firenzei S. Maria Novella sekrestyekápolnájának (Rinuccini-kápolna) falképén. A falképet Giovanni da Milano festette 1365-ben

; a felső lunettájában Joachim áldozatának elutasítását, a két középső képmezőben Joachimot a pusztában és találkozását Annával, továbbá Mária születését (Anna szülőszobáját); a két legalsó kép Mária bemutatását a templomban és Mária eljegyzését. Különösen a Jeruzsálembe tartó Joachim alakja emlékeztet a gyöngyöspatai falkép Joachimjára. A gyöngyöspatai falkép azonban korábbi. Stílusjegyei a Magyar Anjou Legendárium képecskéire utalnak. Joachim alakját akár Hertul mester müvének is tarthatnók. Nemcsak a formák, hanem a színek is a legendáriumhoz kapcsolják a falképet. Kompozíciós szempontból felötlő a hasonlóság, amely a falkép és a párizsi Notre Dame déli (Szent Anna) kapuja között áll fenn. A kaputimpanon alsó képszalagja Joachim és Anna történetét beszéli el. A középső szalag az Annuntiatiót, a Visitációt, a betlehemi éjszakát és a háromkirályok történetét. A középrészen'ágyban fekve látjuk Máriát, fejénél magasan trónol az álmára vigyázó József, jobbra tőle a pásztorok és az angyalok. Mária lába felett a jászol az ökörrel és számárral. Falképünk szinte teljesen ezt a képkompoziciót vette át. Az ágyat megforgatta, József helyébe Ruber főpapot ültette, a pásztorok közül csak a jobboldali figura maradt meg az ugrándozó kecskékkel. A kép alsó részének háttérrajza megszakad: baloldalának árkádives fala, a jobboldalon módosul, ebből kontinuáló elbeszélésre kell gondolnunk: Joachimmal angyal közli, hogy gyermeke születik, s most már elviheti Jeruzsálembe a főpaphoz ajándékait. A jobboldalt pedig Mária születésének jelenete tölti ki. Anna fekszik a szülőágyon, (amely határozottan gondozott interiurra vall, s nem a barlangra) lába felett a kosárban a kis Mária alakjának töredéke látszik. A falfelület alsó sávját apostolfigurák töltötték ki. Megmaradt az árkádos keretbe foglalt Jakab apostol alakjának jelentős része, Júdás apostol feliratos gloriolája és a fejtető töredéke és egy harmadik apostol gloriolájának kis töredéke. A figurák a XIV. század harmincas éveire vallanak, a kompoziciő pedig a szentélyek szokásos ikonográfiái programja: a szentély északi és déli falán rendszerint az apostolok sorakoznak, felettük a védőszent - ez esetben Szűz Mária - élettörténete, amelyből épp a leglényegesebb, a templom titulusára utaló Mária születése maradt meg. A megmaradt falkép segiti a falazat datálását is. A kváderfalazatnak a XIV. század első negyedében, Nekcsei Demeter tárnokmester patronátusa idején kellett épülnie, mégpedig s zent élyfa lazátként. A korábbi román templom szentélyfejének elbontása után a hajót keleti irányban 4 méterrel megnövelték, s megépitették az asszimetrikus elrendezésű, 5,00x4,10 m-es egyenes záródású uj szentélyt. A falat kisméretű elszedett keretezésü félköríves zárásu ajtó töri át; az ajtó nyilván a templom északi falához tapadó sekrestyébe szolgált bejáratul. Fel kell hívnom a figyelmet a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban őrzött Nekcsei-Lipóci Biblia reprezentatív gonddal megfestett kezdőképére. A lap alsó negyedében jellegzetes bolognai trónusépitmény tetején trónol Krisztus 12 apostolától körülvéve. A kép előterében őszhajuszakállú