A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Mendele Ferenc: A műemléki helyreállítás irányelvei

ma már senki sem tagadja), és ezek kritikai vitathatősága ma már másodlagos szempont. A magyar vá rosok háborús sérülései általában nem érték el egyes lengyel, szovjet-orosz, német vagy angol városo két, ezért a hazai műemlékvédelem megmaradhatott a helyreállításoknak még a felszabadulás elCtt ki alakított szigorúbb álláspontján. Magyarországon mindmáig nincs is példa teljesen elpusztult épület újjáépítésére, de nem is ebben rejlik az elmúlt jő 30 év hazai helyreállítási módszerének lényege, és elvi gyakorlati indítéka. Helyette a magyar műemlékvédelem 1945 utáni alakulásának okait, az újonnan felmerült problémák egész sorának gyökereit mindenekelőtt abban az alapvető társadalmi változásban kell keresnünk, amely az ország politikai és gazdasági struktúrájának gyökeres megváltoztatásával a műemlékvédelmet Is szükségszerűen uj alapokra helyezte. Ennek eredményeként született meg az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet, amely a hazai műemlékvédelemben - sokszor elmondtuk már szubjektív okokból hosszú ideig csak részben realizálható óriási lehetőségeket és feladatokat biztosított számunkra. A 49-es törvény szerint a szocialista műemlékvédelem célja, hogy a " ... magyar történettudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű emlékeit fokozott védelemben részesítsük, s azokat az egész nép számára hozzáférhetővé tegyük" . A műemlékvédelem ettől kezdődően tehát a szocialista művelődéspolitika céljait szolgáló tudatos tevékenység. A 13. tvr. a muzeumokhoz hasonlóan a műemlékvédelem tekintetében is olyan állami szervként működő központot jelöl meg

, amelyen keresztül a kormány a műemlékvédelmi tevékenységet gyakorolni képes. A hasonlónak tudott feladatok miatt 1949 és 1953 kőzött a műemlékvédelem - mint önálló csoport, igaz elkülönített költségvetéssel - a muzeológiához tartozik, később pedig (1 953 és 1955 között) az Országos Építésügyi Hivatal, majd az Építésügyi Minisztérium keretébe kerül. Utólag igy érhető tehát, hogy a más feladatokkal is küzdő és küszködő ország "önálló csoportjává' zsugorított műemléki szervezete a napontajelenetkezŐ soros feladatai közül is a Legfontosabbra ügyelhetett és jószerivel a "haladó hagyományok" elveinek továbbélését garantálhatta csak. A mennyiségi - és ami még fontosabbc a minőségi változást 1957 hozta: ekkor alakult meg a ma már ezernél is több dolgozót tömörítő Országos Műemléki Felügyelőség. A korábbi évekhez viszonyítva sokszorozottan megnövelt anyagi lehetőséget egy rendkívül agilis vezetés mellett verbuválódó szakgárda használja fel okosan és példamutató hivatástudattal - egyben tehetséggel - a restanciák fokozatos felszámolására. Ekkor alakul át a korábbi, a körülmények miatt szinte "manufakturális" jellegűnek ítél hető müemlékhelyreállitási gyakorlatunk a XX. századunknak és társadalmunknak megfelelő,annak adekvált szervezeti és gyakorlati módszerévé. És ekkor indulnak meg azok az elsősorban középkori várakat és nagyértékü romokat érintő helyreállítási munkák, amelyeket jóértelmü nosztalgiával még ma is művészettörténészek és építészek egyaránt - "visszasírunk" (Gyula, Kőszeg, Nagyvázsony stb.), de nem kevesen azok is, amelyeknél még most is dolgozunk (pl. Eger, Visegrád... stb.). Az 1961 -es év több tekintetben is lényeges változást, illetve továbbfejlődést hozott a Felügyelőség müemlékrestaurálási munkájának addigi menetében. A váltózás- fejlődés - két területen következett be; egyrészt szervezeti téren, másrészt a munkamódszerek' terén. A szervezeti változás lényege, hogy a müemlékhelyreállitásokkal kapcsolatos építészeti tervezés különvált azOMF egyéb műszaki és igazgatási f^badatától^ Külön osztály alakult ebben az évben, amelynek a tervezési munka lett kizárólagos fel adata. Míg korábban egy-egy műszaki előadó a műemléki igazgatás - hatósági munka - szerteágazó feladatai mellett látta el egyes műemlékek helyreállításának tervezését is, az uj szervezeti keretek között a restaurátor- építészek mentesültek minden más természetű munkától és egyedül a tervezéssel foglal-