A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Mendele Ferenc: A műemléki helyreállítás irányelvei

koznak. Ez a szervezeti változás a tervezői munka feltételeit nagymértékben javitotta ugyan, de önmagában a továbbfejlődést értelemszerűen nem garantálhatta. A korábban felmerült hibák kiküszöbölése érdekében ezért szükséges volt, hogy az egyes nagyobb apparátussal folyőés egyre több szakembert foglalkoztató helyreállítások legfontosabb elvi kérdéseit rögzítsék és a sokrétű munka helyes módszereinek kialakításához a tudományos igényeket optimálisan kielégítő metodikai szempontokat kiérleljék. A müemlékrestanrálás gyakorlatának tudományos színvonala lényegében két tényezőtől függ: Az egyik a tervezést megelőző kutatások, feltárások tervszerű végrehajtása és azok eredményeinek tudományos módszerességgel való lerögzitése, a másik: a restaurálási feladat építészeti megoldása során alkalmazott alapelvek megválasztása és azok következetes keresztülvitele a megvalósítás minden fázisában. Nyilvánvaló, hogy a két tényező csak együttesen biztosítja a restaurálás tudományos szinvonalat, külön egyik sem. Ezzel kapcsolatban le kell rögzitenUnk azt az elvet, hogy a müemlékrestaurálás sajátos munkaterületén a tudományos és műszaki munka nem választható el mereven egymástól. A felmerülő problémák megoldása egyaránt igényli építészettörténeti és elméleti, valamint művészettörténeti és ré gészeti felkészültségű szakemberek közreműködését, s a kivánt eredmény csakis a különböző szakterületek együttes munkájából jöhet létre. Épp ezért az uj keretek között egyik legelső feladatunknak tekintettük a tudományos és műszaki munka helyes kapcsolatának megszervezését. Közösén lerögzítettük a Tudományos Osztály és a Terve zési Osztály együttműködésének irányelveit. Megfelelő intézkedések történtek a tervezési program kidolgozásának, a tervezés műszaki és tudományos előkészítésének, továbbá a tervezési munka menetének szabályozása, illetve egységessé tételére. E téren egyik legfontosabb eredménynek tekinthetjük a tudományos dokumentáció rendszeresítését. A Tervezési Osztály már 1961 elején kezdeményező lépéseket tett az előzetes kutatások eredményeinek egységes formában való dokumentálására

, aminek eredményeként már ez évben megszületett néhány olyan tudományos dokumentáció, amelyet a Tudományos Osztály és a Tervezési Osztály munkatársai közösen készítettek el, a különböző szempontok egyesítés ével. Ezek tapasztalatainak figyelembevételével javaslatot dolgoztunk ki a müemlékhelyreállít

ások tudományos dokumentációjának módszerére vonatkozóan, amelyet a hivatalvezetőség és az EM elfogadott és bevezetett. Ezek a dokumentációk az épület helyreállitásához és a tervek elbírálásához szükséges összes tu ~ dományos adatot igyekeznek összefoglalni és a műemlék helyreállitás előtti állapotát rögzíteni. Ez a módszer egyrészt a helyreállítási munkák eredményeinek későbbi tudományos értékelése és a helyreállitás módjának elvi alátámasztása szempontjából jelentős, másrészt a helyreállitás tervezése során szigorúbb, differenciáltabb elvi magatartásra, tudományos alaposságra ösztönöz. Az 1961 elején a Tudományos Osztály által rendezett, szobrászati és festészeti helyreállítások módszereivel foglalkozó megbeszélések felvetették a müemlékrestaurálás általános elvi összefoglalásának igényét. Epp ,-ezért az évi munka során mindvégig súlyt helyeztünk az elvi kérdések kiérlelésére és egyeztetésére, s eredményeképpen külön dolgozatban foglaltuk össze a műemlékek helyreállitásának elvi kérdéseit. A Felügyelőség rendelkezésére bocsátott anyagot az Osztály tagjai is megvitatták és a Magyar Tudományos Akadémia 1962. évi III. építészettörténeti és Műemlékvédelmi Konferenciáján korreferátumként is elhangzott. Ugy véljük: az ezzel kapcsolatos munka és megbeszélések hozzájárultak ahhoz, hogy elvi kérdésekben az Osztályon belül általánosan egységes felfogás alakult ki és nem volt felesleges a számos tekintetben tisztázott és egyeztetett álláspontot lerögziteni.