Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Mendele Ferenc: Műemlékvédelem és az

zat anyagi feltételeit különböző, de egymásra rétegződő szinten "(iskolai-üzemi, kerületi-városi, országos stb.) biztosítanánk. Egy ilyen "többlépcsős" pályázati rendszernél az esetlegesen gátlások kai küszködő kezdőkre, a csak kisebb feladatok feldolgozását vállalókra is számítani lehetne; a helyi szűrőkön átjutott pályázatok sikeréért pedig már egy nagyobb közösség drukkolna és szorítana . A különböző egységek és területek közötti egészséges versengéshez az anyagi és erkölcsi megbecsülés feltételeit is egyszerűbben, könnyebben lehetne biztosítani. Eger város tanácsa országos értekezletünkre készülve - jő hagyományaihoz hűen - "Multunk, jelenünk, jövőnk" címmel a műemléki ismereteket bővítő és a műemlékek fokozott védelmét elősegítő mozgalmat indított el. Szocialista brigádok, KISZ alapszervezetek, uttörőcsoportok indulnak ezen a versenyen. A versenyben vállalt feladat kettős: egyrészről számot kell adniok a város vagy az ország közösen felkeresett - megismert - értékes műemlékeinek történetéről, múltjáról és jelenéről, hasznosítási lehetősé gekről stb. Másreszt rögzítik azokat az eredményeket, amelyeket egy-egy műemlék megmentéséért az elmúlt cca. negyedév alatt tenniök sikerült. A verseny, a mozgalom értékelésére jelen országos értekezletünkön még visszatérünk. Mindenesetre örömmel tölt el bennünket, hogy körünkben üdvözölhetjük a szocialista brigádok, a KISZ szervezetek és az úttörőcsapatok kategóriájában helyezést elért munkásokat és fiatalokat, akik - remélhetően a későbbiekben is - segíteni fogják munkánkat és barátaikkal, munkatársaikkal is megszerettetik történeti értékeinket. Az előzőekben kissé talán rendszertelenül és önkényesen kiválasztott, ismertetett példákhoz még számosat sorolhatnánk és ezt a felszólalók egy része várhatóan meg is teszi. Nem tagadjuk azt sem hogy sok értékes és jő helyi kezdeményezésről csak megkésve és felületesen értesülünk, de nem is az a lényeg, hogy a lajstromunk legyen pontos, hanem, hogy mind többen és többen ismerjék és becsüljék műemlékeinket. Csak igy lehet elérni azt, hogy hagyományaink ismerete, tudományunk és művészetünk egyesítsenek, és ne elválasszanak bennünket. Hiszen mi is - a többi emberhez hasonlóan - akármilyen leleményesen akarnak és próbálnak elképzelni egyesek bennünket - mégiscsak társadalmi lények vagyunk és közösségi erdeket szolgálunk. Csak igy lehet feloldani a műemlékvédelemmel kapcsolatosan még helyenként fellelhető ellenszenvet, amibe nem kevés tudatlanság vegyül. Mai életünket egyre inkább a technika fejlődése jellemzi, s a fejlettebb technikai módszerek nyomában járó emberibb élet; a pihenésre, szórakozásra fordítható szabad idő megnövekedése. Azonban meg kell őszintén vallani: felkészületlenül ért bennünket a megnövekedett szabadidő, nem volt sem tervünk, sem programunk, sem alkalmas módsze rünk felhasználásának befolyásolására, a művelődésre való mozgósításra. Ez nemcsak a dolgozók pihenést és üdülést biztosító szabadidő felhasználására áll, hanem érvényes a fiatalok szórakoztató ismeretgyarapítására is, Pedig szinte ez az egyedüli ut, hogy az uj ismeretek öefogadására mindig kész fiataljainkat az egyoldalúság veszélyeitől megóvjuk, uj humánus magatartást formáljunk bennük, olyat, amelynek nem az elzárkózás és a különállás a jellemzője, hanem a társadalmi és természeti környezetbe való minél aktívabb beilleszkedés, a teljes közösségben való gondolkodás. Csak attól az embertől várhatjuk, hogy a nagy emberi közösség áldozatokat vállaló, alkotó tagja legyen, aki szerves része a maga szűkebb emberi társadalmának; csak az értheti meg az egész emberiség sorsát, jövőjét formáló nagy gondolatokat, csak az vállalhatja e gondolatok igenléséből adódó kötelezettségeket, aki elsősorban a maga szűkebb társadal mi kialakulásának problémáit ismeri, érti és érzi és aki elsősorban családjával, munkatársaival, saját társadalmával, nemzetével szemben kötelezettségeket érez. Csak igy válhatnak velünk együtt ők is Marx Károlynak, az ókori görögökről mondott hasonlatával élve - ". . . az emlTeriség normális gyerme-