A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

volumenű uj épület bekerülési értéke messze meghaladja a régi épület hasznosítható állagértékét, s az öreg épület ujjáformálása és egy teljesen uj épület létesítése közötti differenciát az intézmény korszerű berendezések beszerzésére fordíthatjuk. A sorsukra hagyott indiai romvárosok luxusát sűrűn benépesített városaink nem birják el: ha feladjuk régi épületeinket, számolnunk kell azok teljes megsemmisítésével, lebontásával, a bennük felhalmozódó anyagok egészen a lac sony rendű, másodlagos felhasználásával. Az ilyen természetű javaslatok, tervek esetében - ha nem akarunk a gazdasági tisztesség útjáról lelépni - kalkulálnunk kell a szanálási költségeket, s a vele együtt járó értékcsökkenést is. Merőben gazdasági meggondolás az is, hogy a régi épületek adottságai sok esetben mérhető, reális értékek. Egy idegenforgalmi, vendéglátóipari célra igénybevett műemlék-épület ráadásul olyan többletértékekkel rendelkezik, amit idegenforgalmi szakemberek igen jól tudnak értékelni. De tisztán praktikus igényeket szolgáló lakóépületek esetében sem kapcsolhatjuk kl azt a megoldást, amit egy Gyöngyösön megtelepült gépészmérnök mondott. Az uj erőmű lakótelepén élő mérnököket, technikusokat nem az üzem, nem az ország bármely részén felépíthető lakótelep formálja elsősorban, "gyöngyösivé", - s ez ott a gazdasági vonatkozás: az erőmű hosszú évekre megtelepült stabil dolgozóira, - hanem az öreg város, a természetes környezethez jobban igazodó utcáival, műemlék épületeivel. Egy aránylag rövidre szabott előadás nem ad módot arra, hogy ezt a kérdést részleteiben is elemezgessük. Elégnek érzem a sommás megállapítást: a történelmi és esztétikai meggondolások mellett gazdasági szempontok is javallják a műemléki épületek fenntartását. B) A megőrzés módja Igen sokrétű a védelem Indokoltsága. De maga a megvalósítás sem egyszerűbb. A műemlékvédelem alapvetően történelmi meggondolásokra alapoz. Ebből következően lényeges alapkövetelmény a helyreállításokban a történeti hűség. Koncepciójában, részleteiben, felületmegmunkálásában, színvilágában stb. minden : épitészeti. korszak valami mást adott, mint elődei és a rá következő századok. Ezért kell megelőznie minden helyreállítási elképzelést a nagyon alapos tudományos kutatásnak. Ma már egészen világosan látszik, hogy a falfelületek átstokkolásával, a megkopott faragványok cseréjével, az eredeti épületrészeknek a "pontos" újjáépítésével, átformálásával sok olyan élménytől, benyomástól fosztottak meg bennünket a XIX. század restaurátorai, amelyek egyszersmindenkorra elvesztek, amelyeket soha többé pótolni nem tudunk. A gondos részletrajzok alapján a dolgozó szobrászok, a kitűzés fejlettebb módszereire számitó épitészek kezén pont az veszett el történelmi épületeinkből, ami azokban igazi érték volt: a kézműves munka finom differenciáltsága és szakmai gondossága, az egyéniségét munkájába olvasztó egyedi mesterek munkájából szövődő harmonikus egység, amelyet még hangsúlyozottabbá tett az apró pontatlanságok, illesztési nehézségek egyedi leküzdése. Egyetlen koron belül is sokszorosan differenciált a mü, méginkább azzá vált az egyenetlen fejlődésü korok egymásra rétegeződő hozzáadásai, módosításai révén. Ha mi a tört én el miségben helyesen értékeljük a fejlődési tényezőt is, a kép még bonyolultabbá válik. A műemléket pedig ez az összetettség jellemzi adott koron, de méginkább több differenciált korból formálódó korszakon belül. A tudományos előkészítésnek éppen ezeket az egyedi vonásokat kell feltárnia, ezeket kell helyesen értékelnie ahhoz,