A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

A két társadalmi rendszer közötti különbség a hagyomány felfogásban, értelmezésben, rangsorolásban, másfajta értékrendben jelentkezik. Megállapítása szerint érthető" és szükségszerű a hatalomért vivott harc időszakában a forradalmi hagyományok kultuszának előtérbe állitása és az egyébként értékes, de forradalmi elemeket nem tartalmazó nemzeti hagyományok bizalmatlanul kezelése. A hatalmi harc el­dőlte után egyre erőteljesebben jelentkeznek a forradalmi folyamat irányába mutató, az előkészitő, az osztályelnyomással szembeállítható, a dolgozó nép mellett érvelő hagyományok. A szocializmus kon­szolidált viszonyai között egyre fokozottabban jelentkezik az az igény, hogy minden értékes nemzeti ha­gyományt fenn kell tartani és közkinccsé kell tenni. Klaniczay szerint a szocialista nemzet hagyományfelfogásában az osztályszempont érvényesülése nem az értékek kirekesztése utján megy végbe, hanem az értékek helyes értelmezése és rangsorolása utján jelentkezik. Szocialista körülmények között a nemzeti hagyományok fokozottabb megbecsülésére van szükség, minthogy a dolgozó nép tekinthető minden általános emberi és nemzeti érték jogos örökösé­nek. Mig a kapitalizmus körülményei közepette a nemzeti hagyomány az elkülönülésnek, az önvédelem­nek s igen gyakran más népekkel szembeni bizalmatlanságnak és agressziv törekvéseknek az inspirálója és erősitője, addig a szocializmus viszonyai között a nemzeti hagyomány humánus értékeire tevődik a hangsúly s előtérbe kerülnek azok a nemzeti hagyományok, illetve olyan elemei, amelyek az egymás mel­lett lévő nemzeteket nem eltávolítják, hanem közelitik egymáshoz. A műemlékek alkalmasak a nemzeti érzés, a szülőföld Iránti szeretet, a jogos nemzeti büszkeség felkeltésére, de az emberekben automatikusan nem alakitják kia szocialista hazafiság tudatát s erre egy­magukban nem is elegendőek. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966-ban tartott IX. Kongresszusának határozata a hazafias nevelés feladatait igy határozta meg: "A szocialista hazafiság fontos szerepet ját­szik a nemzeti egység megteremtésében, a világnézetileg ma még eltérő felfogást valló, de az uj tár­sadalom célkitűzéseit elfogadó emberek törekvéseinek összefogásában. Magában foglal minden igazi ér­téket, melyet évszázadok során a magyar nép teremtett, de nem táplálkozhat kizárőlaga mult forrásaiból. Szocialista vívmányaink joggal tölthetnek el bennünket nemzeti büszkeséggel. Több, mint 21 éves harc és munka nagyszerű eredménye és a cél, a szocialista magyar nemzet felvirágoztatása adja mai haza­fi ságunk igazi tartalmát." A szocializmus körülményei közepette mindig szem előtt kell tartanunk, hogy történelmi multunk­ból levonjuk a tanulságokat s megvizsgáljuk, hogy milyen eszményképekből meríthetünk erőt és biztatást jövőnk építéséhez. A mult lelkesítő és intő példáinak a jelen számára való hasznosítása a hazafias neve­lés ki szakithatatlan része. A Hazafias Népfront kezdettől fogva erre az álláspontra helyezkedett, ezt hirdette meg mára IV. kongresszusán Is. "Kiemelkedő hivatása a népfront mozgalomnak a szocialista nemzeti tudat, a hazafiság érzésének ápolása, erősítése és eszmei formálása. Élővé kell tennünk értékes nemzeti hagyományain­kat, gyarapitani kell honismeretünket, társadalmunk közügyévé kell tenni nemzeti létünk nagy kérdéseit." A Hazafias Népfront V. Kongresszusa állást foglalt "az alkotó szocialista hazafiság és nemzetköziség kérdésében". Ebből idézem az alábbiakat: "Ma elsőrangú feladatunk világossá tenni, hogy a reális nem­zeti önbecsülés nem nacionalizmus, sőt, előfeltétele a szocialista hazafiságnak, alapja a hazához való kötődésnek. Ami történelmi - társadalmi küzdelemben érdemünk, amit népünk kultúrában, művészetben, tudományban megőrzött, alkotott, azt megfelelően értékelnünk, becsülnünk kell és még sokkal inkább azt, amit ma jól csinálunk. A hazafiság együtt jár azzal a természetes kívánsággal, hogy mi is elől legyünk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom