A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

nemzetek sorában. Ha ennek az érzésnek a helyes irányú kibontakozását sok tilalomfa, félreértés Övezi, akkor eltorzult formában tör utat magának: adottságaink, lehetőségeink lebecsüléséhez vagy túlbecsülé­séhez vezet." A Hazafias Népfronton belül különböző társadalmi bizottságok tevékenykednek a feladatok meg­valósításán. Ezek között a honismereti mozgalommal, - mely nem más, mint tudatos kollektiv tömeg­politikai tevékenység a lakóhely, a szűkebb pátria, a haza iránti szeretet kifejlesztésére, elmélyítésére, a nemzeti önismeret' kialakitása, a szocialista nemzeti tudat, az alkotó hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus fejlesztésére - a Honismereti Bizottság foglalkozik. A Honismeret Bizottság irányitása mellett működő honismereti közösségeknek az a legfőbb törekvésük, hogy szülőhelyük, lakóterületük, munkahelyük, tájegységük megismerését elősegítsék s e célból kutatják, gyűjtik, feldolgozzák a tár­sadalom, a népélet szellemi és tárgyi megnyilatkozásait, emlékeit, ápolják és továbbfejlesztik a szo­cialista közösséget erősitő kulturális hagyományokat, szokásokat, gondját viselik a nemzeti értékeknek, emlékhelyeknek, megszervezik a történelmi évfordulók ünnepségeit stb. Vagyis legfőbb jellemzőjük, hogy a közvetlen megismerésen keresztül tagságuk értelmi-érzelmi kötődését tudatosan erősitik egy-egy adott településhez, munkahelyhez, foglalkozási ághoz, tájhoz, ezek múltjához, jelenéhez és jövőjéhez, erősitik bennük az alkotó szocialista lokálpatriotizmus érzését, serkentenek a nagyobb felelősségválla­lásra és közéletiségre. A magyar műemlékvédelemnek komoly hagyományai vannak a társadalmi bázis megbecsülésében és tudatos felhasználásában. A lényegileg a honismereti mozgalom részeként - időbelileg a legkorábban ­kezdetben spontánul kialakult műemléki bizottságok, albizottságok kezdettől fogva élvezték a Hazafias Népfront megértő támogatását. Az 1959 óta megtartott 7 országos értekezletünkön mindig arra töreked­tünk, hogy műemlékvédelmi tevékenységünkhöz megszerezzük a társadalom aktiv támogatását. A mű­emlékvédelmi jogszabályunk is lerögzítette azt az elvet, hogy a műemléki hatóság feladatait a társadalmi szervek segitségére támaszkodva látja el. A jogszabályban a műemlékvédelem társadalmi szerveinek tételes felsorolása azonban nem található. Ilyen társadalmi szervek működhetnek a tanácsok szervezeté­ben, a Hazafias Népfront keretein belül, illetőleg egyéb szervezetekhez kapcsolódva. Véleményünk sze­rint a társadalmi bázis formájának, elnevezésének tételes meghatározására nincs szükség, s feladatai­kat is csak általában célszerű meghatározni, mivel abban a helyi hagyományok, szokások, az abban résztvevők érdeklődési köre a döntő tényező és minden megszorítás gátlólag hatna a társadalmi mozgalom kifejlődésére. A műemlékvédelem társadalmi bázisát képező, különböző elnevezéssel működő bizottságok, al­bizottságok legfőbb feladata a műemlékek megismertetése, megszerettetése és a műemlékvédelem köz­üggyé tétele. Ezen a területen már eddig is sokat tettünk. Ma Magyarországon már senki nem tiltakozik az ellen, hogy védjük a műemlékeket. Inkább olyan bírálatokat kapunk, hogy nem elég gyorsan és a szükségesnél kisebb anyagi lehetőségekkel végezzük munkánkat. A bírálatokban feltétlenül van igazság. Mi magunk is érezzük, hogy a műemléki gondoskodás fokozására, az anyagi bázis, a szellemi és a fizikai kapacitásunk növelésére van szükség s bizunk benne, hogy erre kormányzatunk a népgazdaság anyagi lehetőségeitől függően megteremti a lehetőségeket. Mégis az az érzésünk, hogy nem a jelenleg rendelkezésre nem álló lehetőségek megteremtése az egyedüli problémánk, hanem a meglévő lehetőségek kihasználása terén kell előbbre jutnunk. Ezen belül is a történeti mult emlékanyagának tudatos hasznosítását tartjuk elsőd­leges feladatunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom