Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Zámbori Ferenc: Eger város rendezési tervei

Eger múltja Eger város történetének korszakait, különböző mértékben ismerjük. Vannak olyan kiemelkedő korszakok, melyek hősies jellegüknél fogva már korábban magukra vonták a tört én et kutatók figyelmét és éppen ezért ezeket a kérdéseket eléggé részletesen ki is dolgozták. Hasonló időszak a XVIII. század, a barokk város kiépülésének korszaka, melyek tényei ugyancsak ismertekké váltak különböző kiadványokban. Azonban a hősies és kiemelkedő korszakok mögött eléggé homályban rejtőznek a várossá alakulásnak, a városias fejlődésnek tényei. Egeresetében — az úgynevezett "városmagoknak" -- várossá alakulását, városi rangra emelését nem lehet sem konkrét évszámhoz, sem pedig városi rangra emelését kimondó királyi adománylevélhez kötni. Ezen a tájon a honfoglalás korábban lakott település volt. Erre utal -- többek között --a város határában talált számos emberi csont maradvány. A XI. században az államalapító I. István király ugyancsak j árt a településen, a Várban található templom épitésekor. Ezt a kort őrzi a királyszék elnevezésű hely, honnan a feljegyzések szerint I. István király a templom építését szemlélte. Hogy mikor vált várossá azt nem tudjuk, de az tény, hogy Egert már 1261-ben "városnak, civitasnak" nevezik. Eger tehát Magyarország egyik legrégibb városa. A város fekvése A város a festői környezetű Eger patak észak-déli irányú völgyében épült, északon a Bükk-hegység, keletről, nyugatról annak kiágazásai, délről az Alföld határolja. A város tengerszint feletti átlagos magassága 180 méter és a szegélyező dombsorok magassága is csak 250--260 méterig terjed. Éghajlata kedvező, nem mutat szélsőségeket, mert az emiitett hegyek napfényes és védett völgyében terül el. A város alatt 100—300 méter mélységben töredezett mészkő fekszik, ahonnan helyenként langyos és melegvíz tör a felszínre. A források hőmérséklete 25--30 °C, ezek egy része gyógyfürdőket táplál. A városnak igen kedvező tehát a földrajzi fekvése. A természet és táj ugyanis jelentős mértékben játszik bele a városképbe. A budapesti országút felől közelítve, néhány kilométerre a településtől már rápillanthatunk a völgyben épült városra, mely első látásra is a zárt egység képét mutatja.