Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)
Dr. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem
A műemléki hatósági engedélyezési eljárás A műemlékvédelem területén egyfelől a műemléki hatósági hatáskör, másfelől az általános épitésügyi hatósági hatáskör érvényesül. A tanácsok végrehajtó bizottságainak épitésügyi feladatot ellátó szakigazga tási szervei általános hatáskörű épitésügyi hatóságként a műemlékileg védett építményekre és területekre is kiterjedően ellátják a terület felhasználások, a telek-alakitások és az építkezések hatósági engedélyezését, és a végrehajtás kikényszerítését. Ez a kettős hatásköri elv azt eredményezi, hogy az épitésügyi hatóság általában a műemlékvédelmet szolgáló intézkedéseket mérlegelés alapján saját hatáskörben megteheti, de ha a műemléki hatóság kezdeményez ilyen intézkedést, annak mérlegelésére az építési hatóságnak nincs módja. Az építésügyi jogszabályok községek esetében általános,illetve a meghatározott ügyekre kiterjedő első fokú építésügyi hatósági jogkört állapítanak meg. Műemléki ügyekben csak az általános jogkörrel felruházott községi szakigazgatási szerv járhat el. A műemléki hatósági engedélyezés az építési engedélyezési eljárás keretében történik. A műemléki hatóság minden esetben szakhatóságnak tekintendő, amelynek előírásait az engedélyezési eljárás során meg kell szerezni, és kikötéseit az épitésügyi hatóság köteles kiadott határozatába belefoglalni. A jelenleg hatályos jogszabályokban építési engedély alapján végezhető és építési engedély nélkül végezhető munkák nyertek felsorolást. A műemlékileg védett épületeknél e vonatkozásban semmi különbség nincs, a műemléki hatóság engedélyét az építési engedély nélkül végzett munkákra is be kell szerezni. A műemléki hatóság a hozzájárulás megadása, illetve megtagadása kérdésében a hozzáérkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetőleg helyszíni szemle során, de legkésőbb a helyszíni szemle időpontjából számított 8 napon belül köteles dönteni. A határidő elmulasztását a hozzájárulás megadásának kell tekinteni. A határozatba foglalt műemléki hatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a II. fokon eljáró épitésügyi hatóság a műemléki szakhatóság felügyeletét ellátó szakigazgatási szerv állásfoglalása alapján határoz. A műemlékvédelmi szabályok és előírások hatósági uton történő érvény re juttatása az épitésügyi hatóság jogkörébe tartozik. Az építésügyi hatóság mellett természetszerűleg a műemléki hatóság is jogosult közvetlen ellenőrzésre, ilyen esetben azonban a szükséges hatósági intézkedéseket az épitésügyi hatóságtól kell megkérni. Az építésügyi hatóság ellenőrzését a megítélése szerint szükséges időközönként esetileg végzi. A műemléki építményeknél ezen túlmenően a jogszabály 3 évenkénti rendszeres felülvizsgálatra --az építmény állagának, állapotának és használatának ellenőrzésére -- kötelezi az I. fokú épitésügyi hatóságot. Az építésügyi hatóság engedélyezési és felülvizsgálati munkájának -- ezen tulmenőleg minden fajta hatósági engedélyezésnek --a műemléki hatóság által kiadott hivatalos műemlékjegyzék az alapja, ezt tanúsítja ugyanis hivatalosan a védettség fennállását. Az államigazgatási eljárás során több izben is sor kerül valamely jog, vagy állapot telekkönyvi szemlével történő igazolására. A műemléki jogszabályok is tartalmaznak ilyen jellegű rendelkezéseket, ezzel kapcsolatosan azonban megjegyzem, hogy a telekkönyvi bejegyzés csupán informatív értékű, mivel nem ez az aktus keletkezteti a műemléki védettséget, hanem az egyéb államigazgatási határozat kapcsán jön létre.
