Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem

Az államigazgatási eljáráson belül speciális előírások vonatkoznak az ingatlanok kisajátítására,

s ezen belül külön előírások a műemlékvédelem céljára történő kisajátítások eseteire. Műemlékvédelem céljára csak a műemléki hatóság kérheti a kisajátítást. Egyéb célbői történő védett épület kisajátításához minden esetben meg kell szerezni a műemléki hatóság előzetes hozzájárulását. A műemléki hatóság engedélye szükséges a védett képző- és iparművészeti alkotások elhelyezéséhez, áthelyezéséhez,felújításához, a temetők és temetőrészek kiürítéséhez, valamint a száz évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást magábafoglalő síremlék lebontásához. A műemléki ügyekben eljáró államigazgatási szervek a jogszabályban meghatározott esetekben tilalmakat állapithatnak meg. Ez vonatkozhat valamely nem kívánatos állapot megszüntetésére, vagy tevékenység eltiltására, illetőleg egyébként már engedélyezett munkák abbahagyására is. Ez utóbbinak egyik jellegzetes esete a műemléki értékű leletek előkerülése, mely a munka leállítását, felfüggesztését, esetleg építési tilalom kinyilvánítását is eredményezheti. Az épitésügyi hatóság a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezetben a műemléki hatóság engedélyében foglalt előírások és kikötések alapján az újonnan létesítendő épületekre vonatkozóan is előírásokat tehet, meghatározhatja az utcai burkolatok, járdák, támfalak stb. műemléki területhez illeszkedő kialakítását. o/o A magyar műemlékvédelem -- pontosabban az intézményes magyar műemlékvédelem --tavaly ünnepelte 100. éves fennállását. Dr. Merényi Ferenc az OMF igazgatója a centenáriumi ünnepségek során elmondott "A magyar műemlékvédelem 100 esztendeje" cimü beszédében többek között az alábbi összefoglaló értékelését adta: "A jogi, szervezeti, anyagi, személyi és tárgyi lehetőségek biztosítása együttesen azt eredményezte, hogy ma a magyar műemlékvédelem hivatalos intézménye -- státuszában és szervezetében egyaránt --alkalmas bonyolult és sokoldalú feladatkörének ellátására. A legjelentősebb műemlékek helyre állítása esetében a tudományos kutatás, a tervezés és a realizálás egy helyen történő komplex és egybehangolt megvalósítása szocializmust épitő gazdasági-társadalmi viszonyainak között életképesnek és eredményesnek bizonyult. A hatósági jelleg, a szakigazgatás műemléki vonatkozású kérdéseinek gazdakénti birtokolása a lehetőségek -- törvények által biztosított -- érvényesítésének hatékony eszköze, a teljes műemléki állomány "kézben tartásának" záloga." Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a centenáriumi ünnepségek során előadásában körvonalazta a magyar műemlékvédelem feladatait. Ezek között elsődlegesnek tartotta a műemléki együttesek az un. műemléki jelentőségű területek védelmét és rekonstrukciójuk meggyorsítását. Hangsúlyozta a tudományos és művelődéspolitikai szempontokat, de felhívta a figyelmet az idegenforgalmi célok szolgálatára. A műemléki célokra rendelkezésre álló eszközök korlátozott voltából kiindulva, szükségesnek tartotta, hogy továbbra is nagyobb energiával és koncentráltabb erőfeszítésekkel végezzük a műemlékvédelmi munkát a bel - és külföldi idegenforgalom fő vonzásterületein. Műemléki politikánk egyik sarkalatos feladatának tekintette a műemlékek további pusztulásának megakadályozását, s az anyagi lehetőségek szűkös voltát figyelembevéve a gyors és hatékony állagvédelmi munkák szükségességét helyezte előtérbe. Döntő fontosságú feladatnak tekintette a műemlékek megfelelő hasznosítását, ezen belül külön is kiemlete a kastélyok és középületek, valamint a népi műemlékek megmentését. A rohamosan pusztuló képzőművészeti emlékek