Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)
Dr. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem
A hatósági uton történő helyreállításnál a lakóépületek helyreállítási költségeit a tanácsok, az egyéb építményekkel kapcsolatos munkálatok költségeit a műemléki hatóság köteles megelőlegezni. A műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében -- figyelemmel a népgazdaság érdekeire is -- elrendelhető a védett építményt eléktelenítő, elcsúfító vagy idegen részek eltávolítása is. Az építésügyi kormányrendelet a műemléki épületeknél a költségek egy részének az állami költségvetés terhére történő átvállalására is lehetőséget ad. Erre akkor kerülhet sor,ha a személyi tulajdonban lévő épületek helyreállításánál az elrendelt munkálatok a műemlék eredeti jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányulnak. Ha a munkálatokat a tulajdonos elvégzi, az ingatlan értékében bekövetkezett emelkedés levonásával költségeinek megtérítését követelheti. Amennyiben az elrendelt munkálatokat az építésügyi hatóság végezheti el, a tulajdonos az ingatlan érték emelkedésének megfelelő összeget köteles megtéríteni. Alapvető az a szabály, hogy az építmény rendeltetésszerű használhatóságának fenntartásával, illetőleg fokozásával kapcsolatos költségek minden esetben a tulajdonost terhelik, mig az azon felüli költségeket a műemléki hatóság viseli. Tekintve, hogy az épület helyreállítására fordított összeg általában nem egyezik meg az épület értékében ennek folytán beállott növekedéssel, külön kell megvizsgálni a felmerült költségek alakulását. Értéknövekedésnek mindig azt az összeget kell tekinteni, amennyivel a;: épület műszaki értéke az elvégeztetett munkálatok következtében emelkedett. A műemlékileg védett épületek fenntartásának különleges esetével találkozunk a népi műemlékeknél. Ezeknek az épületeknek a zöme nem elégíti ki a mai használati igényeket, s a tulajdonosok általában a műemléki jelleget megváltoztató, vagy megsemmisítő átalakításra, korszerűsítésre, illetőleg az épületek lebontására törekszenek. Az állampolgárok tulajdonában álló eredeti rendeltetésüknek megfelelően hasznosított védett népi épületek fenntartására kormányzatunk anyagi támogatás folyósítását tette lehetővé. Ennek két módja van: az egyik az un. "Eves fenntartási átalány" rendszeres folyósítása, a másik az un. "eseti támogatás" folyósítása. Mig az átalány évenként 500 - 3.000 forintig terjedhet a műemlék értékkategőriájától függően, addig az eseti támogatás összege az építőanyag költségének mértékéig terjedhet, de nem haladhatja meg a 25 000 forintot. A tulajdonosnak a munkálatok elvégzését tanácsi igazolással kell bizonyítani, az eseti támogatásnál számlákkal kell elszámolni. Itt jegyzem meg, hogy a műemlékek --a lakóépületek -- felújítására az Országos Takarékpénztár kedvezményes feltételekkel építési kölcsönt nyújt, s ennek mértéke az általános szabályoktól eltérően a felújítási költség 90%-ig terjedhet, azonban lakásonként nem haladhatja meg a 45 000 forintot. A műemléki épületek fenntartása szempontjából igen nagy jelentőségűek azok a rendelkezések, melyek a műemlékeknek, a műemléki jelentőségű területeknek és a műemléki környezeteknek a rendezési programokban és a rendezési tervekben történő kötelező feltüntetését írják elő. A műemléki hatóságot minden műemléki érdeket érintő kérdésben érdekelt államigazgatási szervnek kell tekintetni, ezért véleményét a rendezés, illetőleg a fejlesztési meghatározásánál is figyelembe kell venni. Olyan esetben, amikor valamely védett építménynek nincs fenntartásra kötelezhető tulajdonosa, annak fenntartásáról a védett építmény fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága az építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve utján köteles gondoskodni. j
