Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Kozák Károly: Az egri vár története

1542-ben leégett székesegyház elbontásából kikerülő hatalmas mennyiségű, erős kőanyagot az uj falak és bástyák építésénél használták fel. A székesegyház későgőtikus részéből csak a szentélynek alsó része maradt meg, bástyává alakítva. Ehhez -- Szentélybástya -- csatlakozott az ekkor épült, a várat külső és belső részre osztó várfal. E mögött erős, magas töltést építettek, amelyet a belső vár felől még egy 4 m vastag fallal erősítettek meg. Ez a fal (Perényi fal) beleépült még a románkori székesegyház félköríves alaprajzú szentélyébe is. (A falnak ezt a részét a jelenleg is folyó feltárási - és helyreállítási munkák során bontották ki.) Ezekhez az építkezésekhez sorolható a belső vár északkeleti sarkánál álló Sándor-bástya építésének és az ezzel szemben, a belső vár északnyugati sarkán álló Tömlöc-bástya átépítésének, korszerűsítésének megkezdése is. A várkapitány nevét és nagy építkezéseinek emlékét őrzi a déli várfalhoz támaszkodó, ötoldalú Varkoch-kapu. Ferdinánd 1548-ban -- súlyos feltételek mellett -- szabadon bocsátotta a beteg Perényi Pétert, aki kiszabadulása után rövid idő múlva meghalt. Az emiitett feltételek között szerepelt az egri vár átadása is, amely Perényi Péter halála után hamarosan be is következett. Az uj várkapitány Dobó István lett. A középkori várnak Varkoch Tamás által megkezdett átalakítási és megerősítési munkálatait Dobó István folytatta. Ekkor épült a belső vár nyugati oldalának közepe táján a róla elnevezett ötoldalú,nagyméretű Dobó-bástya. Az épitkezések mellett --a közelgő török támadás hírétől sarkallva -- igyekezett a várat a védelemhez szükséges őrsereggel, fegyverzettel és élelemmel is felszerelni, ellátni. Avar őrseregének létszáma csak kismértékben növekedett. Igy a hadilétszám felét -- 4--5000 embert --is alig tudta szembeállítani a hatalmas török sereggel a vár ostroma idején. A vár ostromáról (1552), a védők hősiességéről Európa-szerte beszámoltak a korabeli krónikák, hivatalos jelentések. Számunkra leginkább Tinódi Lantos Sebestyén leírása ad hiteles képet avarnak szeptember 11-től, az október 13 -i utolsó sikertelen török rohammal, támadással záródó hosszú, súlyos, nagy veszteségeket okozó ostromáról. Az 1552. évi ostrom alatt romhalmazzá vált az egri vár. Kijavításához, illetve újjáépítéséhez és további erősítéséhez azonnal hozzákezdtek. Az uj várkapitány, Bornemissza Gergely Dobónak közvetlen és legértékesebb segítőtársa volt az ostrom idején; jól ismerte a várat.A belső vár délkeleti szügletéhez hatalmas kétszintes bástyát építtetett, amelynek ágyulőréseiből gyilkos tüzet szórhattak az ott elhelyezett ágyuk a vár kapuja ellen támadó ellenségre. Az ötoldalú, erős Gergelybástya nemcsak a várba vezető ut, a Varkoch-kapu és a külső és belső vár összeköttetésére szolgáló Setét-kapu védelmét látta el, segítette elő, hanem a külső vár délnyugati részének védelmére is szolgált. 1570-ben folytatták a Tömlöc-bástya ó-olasz rendszerű bástyává való átalakításának munkáját, a Föld-bástya megerősítését és a püspöki palotát is kijavították. 1562-ben javították a Föld-bástyát és 1570-es években átépítették. Ez az időszak még ismertebbé teszi az egri vitézek nevét. Várat ostromolnak és foglalnak vissza a töröktől (Fülek), vásárt ütnek, sok török foglyot ejtenek, s portyáikkal elérik még az ország déli részét is. A várkapitányok elég gyorsan váltották egymást, s a püspökséggel fokozatosan romlott a kapitányok és a végvári vitézek viszonya. 1563-ban Verancsics a Kamarának adta át a várat, s ezzel tulajdonképpen kiszorult a püspökség a várból. A nagyszabású épitkezések,valamivel később, 1568 után undultak meg. Ottavio Baldigari tervei szerint kezdték meg a vár uj -olasz rendszerű, fülesbástyás kiépítését. A várról ez időben készült alaprajzokról (tervekről), egy 1617-ben, korábbi ábrázolás nyomán készített metszetről, s a ma is álló fülesbástyákról alkothatunk magunknak jó képet az ez időben folyó nagy építkezésről. A kezdetben nagy lendü lettel meginduló munka azonban később, az államkincstár szorult helyzete miatt lelassult. A várnak a ter-