Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Dercsényi Dezső: Műemlékvédelem és tudományos kutatás

A XVII--XVIII. században a lakóházat bővítik második emelettel, főként azonban udvari szárnyakkal. A barokk utcai homlokzat megtartja XV. századi elrendezését, sokszor a zárt erkély is helyén marad. A barokk homlokzat tagolás elrejti az aszimetriát. Fiókos dongaboltozat, de a reprezentatív helyiségben gazdag faragású fafödém. Olasz hatás az utcával párhuzamos enyhébb hajlású (később már 45 fok körüli) nyeregtető. Lényegében hasonló fejlődést figyeltek meg a budai Várnegyed lakóházainak helyreállítása során, azzal a többlettel, hogy Budán már a XIV. században tervszerű városépítés, rendezési törekvések figyelhetők meg. Mindkét helyen azonban az utcavonallal párhuzamos gerincű déli, olaszos jellegű házak építése, tehát nem az ősi háztípus,hanem hosszú, többszázados fejlődés eredménye. A városméretü műemlékvédelem, amennyiben az nem korlátozódik csupán a homlokzatok tatarozására, az egész város történetére kiható megfigyeléseket tehet. Nem voltak azonban kisebb jelentőségűek az egyes építészettörténeti, művészettörténeti eredmények sem. Fentebb már emiitettem, hogy mily kevés gótikus emléket ismertünk Budán, pedig az Anjouk, Zsigmond, Mátyás királyok székvárosa volt. Természetes tehát, hogy vidéken még kevésbé tételezték fel középkori emlékek fennmaradását,a helyreállítások során kitűnt azonban, hogy pl.Székesfehérvárott is megvoltak a kapualjakban a gótikus ülőfülkék, sőt az egyemeletes későbarokk házról az is, hogy kőkeretes ablaka az emeleten azt tanúsítja, hogy emeletes gótikus ház állott itt. Ugyanezt tapasztaltuk Pécsett a Káptalan utca 2.sz.háznál,ahol nemcsak gazdag Ulőfülkék, gótikus nyilasok, hanem reneszánsz profilú kőkeretes ablakok kerültek elő,sőt a ház török utáni továbbépítését, két barokk periódust is ki lehetett mutatni. Folytathatnám a sort a váci, ma siketnéma intézet, középkorban feltehetően püspöki palota gótikus részleteivel, de építészettörténeti szempontból a kőszegi várnál járt a falkutatás különösen fontos eredménnyel. A kőszegi várnégyszög udvarát számos középkori nyilas töri át, főszárnyának emeletén azonban hat kőkeretes,egy csúcsíves ablakot lehetett feltárni és helyreállítani. A barokkban eléjeépitett árkádives folyósőval elzárt, nagymértékben felújított homlokzat azonban igazi jelentőségét akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy ezek a négyzetes, sőt téglányalaku, kőkeresztes osztású udvari ablakok reneszánsz profillal készültek, a történeti adatokból kitűnően a XV. század utolsó negyedében. Hajlandóak voltunk a Mátyás-i reneszánszt importált udvari kultúrának elképzelni, noha ismertek voltak annak XIV. századi protoreneszánsz gyökerei. Az olasz reneszánsz formái jórészt az importáló mesterek révén került hazánkba s itt kezdetben együtt élt a két stilus, amire a visegrádi díszudvar gótikus kerengője, reneszánsz főpárkánya és balluszteres korlátja a példa, majd a reneszánsz részletformák behatolnak a gótikus nyíláskeretekbe és egy sajátos keverék stílus keletkezik. Nem akarom szűkebb szakterületemet, a román stilus korát sem háttérbe szorítani, s bár itt is jelentős uj építészettörténeti eredmények születtek, csak kettőt emelek ki közülük. A felsőőrsi prépostság, mely a Balaton-környék legszebb román temploma, épitéstörténete oly komplikált, hogy ha egy középkori krónikás jegyzi fel, el sem hinnénk neki. Elsőnek is szabadonállőan a tornyot építették meg és valamivel későbben a templomot hozzá.Szokatlan a templom alaprajza: feltűnően keskeny mellékhajók kisérik a magasan felnyúló és ikerablakokkal -- talán emporiummal -- felnyitott főhajtó. Az ásatás valőszinüsitette, hogy a torony és a mellékhajók temetkezési célokra készültek, ezért nyílnak alacsony ikerablakai, mig az építtető és családja a felettük levő karzaton kapott helyet. Még egy szempontból említésre méltó Felsőőrs, a barokk-kori, talán nem is tudatos müemlékvéaeiem példája. Néhány részlete, mint pl.