Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Kozák Károly: Az egri vár története

1957 óta az Országos Műemléki Felügyelőség végzi a Dobó István Vármúzeum kezelésébe átadott vár feltárását és helyreállítását. Az elmúlt tizenöt év munkái során került sor a középkori püspöki palota, a Tömlöc-, Föld-és Délkeleti-bástya (Gárdonyi-sir környéke), Északi-falszoros feltárására és helyreállítására. Ez idő alatt végezték el a középkori székesegyház hitelesítő - és teljességre törekvő régészeti feltárását és műemléki helyreállítását. E munkák mellett jelenleg is végzik a több év óta tartó kutatásokat az úgynevezett Szép-bástya és az ahhoz kapcsolódó, nagykiterjedésű területen. A tizenöt év óta folyó feltárások nemcsak régi ismereteinket bővítették, egészítették ki, hanem olyan ujabb várrészletek, épületek megismeréséhez és bemutatásához is hozzásegítettek bennünket, amelyekről ez ideig tudomásunk sem volt. A feltárási munkák egy sok évre ütemezett terv alapján jelenleg is folynak a helyreállítással párhuzamosan. Reméljük,hogy ezek eredményeivel együtt, történeti értékéhez méltóan gyarapodik az egri vár műemléki együttese, s látványa ujabb és ujabb látogatókat vonz majd falai közé. Alsó várkapu (1) Az egykori belső vár déli kapuja -- főkapuja -- 1580 körül épült. A délkeleti fülesbástya déli falában helyezkedik el a későreneszánsz keretezésü gyalogkapu, s az egykor hasonló módon diszitett nagykapu, amelyen át a lovasok, kocsik és ágyuk juthattak a várba. A gyalogkapu nyilasának mélyített szinten való elhelyezése (tükörnyilás) azt mutatja, hogy egykor felvonőhidak iveitek át a kapunyitások előtti árkot, vagy vermet, amely az ellenség várba való bejutását volt hivatva megnehezíteni. Török -kert (2) Az alsó kaputól és a feljáró úttól keletre találjuk az ötszögletü bástyát, amelyet a törökök építettek az alsó kapu védelmének fokozására. A kapuvédőmü a XVII. században épült a délkeleti fülesbástya sarka és a kapu között lévő fal közé. A magas fal felső részén kifelé szélesedő ágyulőrések vannak, amelyeken keresztül a kapura támadó ellenséget lőhettek. A bástyát ma Török-kert néven ismerik. (A bástya és az alsó kapu közti várfalrészen helyezték el az 1552. évi ostrom 400. évfordulóján a védők hősi küzdelmét megörökítő bronz domborművet, Tar István és Illés Gyula alkotását.) Gergely-bástya (3) Az alsó kaputól enyhe emelkedésű ut vezet a belső vár udvara felé. Egykor ez az ut falszorosban vezetett, amelyet egyik oldalról a középkori vár falai, másik oldalán a délkeleti fülesbástya és az ahhoz csatlakozó déli várfal határoltak. Ez utóbb emiitett falak felső része elpusztult, s a megmaradt részek felett szép kilátás nyilik a városra. Az egykori falszorost belülről határoló falak azonban ma is állnak. Ezeknek a várfalaknak töréspontja köré épült az 1552-es ostrom utáni helyreállitás idején a Gergelybástya. A kétszintes, ötszögletü bástyát Bornemissza Gergely várkapitány építtette 1553-ban, az ostrom alatt súlyosan megrongálódott székesegyház köveiből. Az egykori külső várnak a szöglethez csatlakozó falrészét a bástya terében lebontották. Maradványai ma a bástya járőszintje felett láthatók. A falrész lebontása lehetővé tette a két szint kialakítását, amelyekről a bástya négy falában kialakított, kifelé tölcsérszerüen büvUlő két-két lőrésen át a védők tűzfegyvereikkel (ágyuk, szakállas puskák) eredményesen támadhatták a várfalakat ostromló ellenséget. A bástyának a külső vár felé néző falait, lőréseit a délkeleti fülesbástya és az ahhoz csatlakozó keleti várfal építését követő feltöltés eltakarta. Gótikus kaputorony (4) A belső vár déli falának (5) Gergely -bástya felé eső részénél az elmúlt években lebontott, később épült rézsüs köpenyfal mögött egy négyszögletes alaprajzú kaputornyot tártak fel. A magas várfalnak ko-