Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Kozák Károly: Az egri vár története

rónáját csaknem elérő kaputorony alsó részén az egykori -- most elfalazott -- kapunyilás keretkövei, s mellette az azt lezáró csapőrács hornyai kerültek elő a kutatás nyomán. A kapunyilás felett a torony első emeleti szobájából nyiló kis ablak vált ismertté. E szobából két lőrésen keresztül védhették fegyverekkel a déli várfalnak a toronytól nyugat - és kelet felé eső szakaszát. A torony első emeleti ablaka feletti falrészen egy falfülkét bontottak ki.amelyet Este-i Hippolit egri püspök festett cimere diszitett. A négyosztatu cimer két-két ellentétes mezejében fehér sasok és három "arany" liliom van. A cimert kétoldalt lebegő angyalok tartják, felette biboros kalap látható. A cimert 1500 körül festették a kapu feletti falfülkébe. A kaputorony egy átalakítás során készült,későbbi mint a déli várfal külső rétege. A most folyó feltárások megfigyelései nyomán feltételezzük, hogy felépitése előtt is e helyen volt a vár déli kapuja, amelyet a XIV--XV. században e torony épitésével tettek erősebbé, jobban védhetővé. A tornyot a XVI. században a déli várfalon belül eső oldalon átalakították. A déli várfal belső oldala mellé épített köpenyfalat tovább vitték a torony meghagyott, alsó szintje felett, s abba foglalták a kapunyilás felett kialakított erkély kettős gyámköveit. Déli várfal (5) A déli várfal külső, később épített, rézsüs köpenyfalakkal nem takart részei a legkorábbi, a tatárjárást követő épitkezések közé sorolhatók. Valószínűnek tartjuk,hogy e falakat később magasították.A kutatás során előkerült részletek arra mutatnak, hogy a várfal tetejét pártázatos, lőréses falkorona zárta le egykor. A várfalnak a XVI. században végrehajtott, belső köpenyfallal történt megerősítése idején készültek a két szinten elhelyezkedő lőrések. Az alsó szinten két ágyulőrés, felül kétágú lőrések sora helyezkedik el. A felső lőrések mögötti fülkéből két irányba tüzelhettek az ellenségre szakállas puskákkal. A magasan lévő lőréseket fakonzolokon nyugvó járdán, "gyilok jár ón" közelíthették meg. A déli várfal külső oldala elé a XVI. század második felében --megerősítés céljából --rézsüs köpenyfalakat építettek. Varkoch-kapubástya (6) Az 1542-ben épített, ötoldalú kapubástya volt a belső vár főbejárata. Az alul boltozott, kétszintes kapubástyában elhelyezett tűzfegyverek -- alul ágyuk, felül szákállas puskák --, a kapunyilás előtti farkasverem és a felvonóhíd jó védelmet biztosított e fontos rendeltetésű védőmünek. A kapusbástya felépítésével megszűnt a gótikus kaputorony szerepe. Az 1552-es ostrom után felépült Gergely-bástyával együtt ellátta a déli várfal védelmét. A délkeleti (Baldigara) fülesbástya építésekor ennek a kapubástyának előreugró szögletéhez kapcsolták az attól induló, külső déli várfalat. Említésre méltó még a kapubástya északnyugati szögletében lévő kis gyalogkapu -- egykor felvonőhiddal.--, amelyen át a várból rövid uton a városba juthattak. A kapubástya emeletére a déli várfalban kialakított lépcsőn át juthattak fel. Onnan nyílt egy ajtó a bástya emeleti helyiségébe. A helyreállitás során kialakított, csak csekély nyomok alapján feltételezett lépcsőn ma a déli várfal feletti sétálóra juthatunk, amely most még csak a gótikus kaputoronyig terjed. A sétálóról gyönyörű látványként tárul elénk a színes városkép és az azt keretező táj. Délnyugati várfal (7) A várfalnak a déli várfalhoz csatlakozó része 1801 -ben leomlott az egykor mögötte álló ágyudomb nyomása következtében. A sziklákon álló falszakasz az omlás után épült. A falnak a Dobó-bástyáig (8) terjedő szakasza középkori részleteket, s egy torony maradványait rejti magában. Dobó-bástya (8) Az ötszög alaprajzú, hatalmas tömegű bástyát Dobó István építtette az 1552-es ostrom előtti években. A belső szerkezetében valószínűleg többszintes bástyában a várfalak melletti falakban lévő lőrések