Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Barca Géza: Az igazgatási munka a helyreállítások előkészítésben

engedélyezni, mely szükségessé teszi a műemléki értékek feláldozását, vagy eleve számolni lehet azzal, hogy az igények növekedése túlfeszíti az épület kereteit és annak gyors leromlását idézi elő. A műemlékek koruk, illetve az egymást követő korszakok hiteles dokumentumai, melyek az adott nép illetőleg népcsoport élet és munkakörülményeiről és viszonyairól, társadalmi és gazdasági fejlettségéről tanúskodnak. Ezért nagy a jelentősége a védett építmények olyan hasznosításának, mely mellett lehetővé válik az épület és minden műemléki értékének megtekintése. E téren alapvető az a rendelkezés, hogy a tulajdonos, illetőleg bérlő a védett épitménynek a közönség által történő megtekintését a műemléki hatóság előírásai szerint köteles lehetővé tenni. A megtekintés módját azonban ugy kell meghatározni, hogy az a tulajdonost (bérlőt) az ingatlan rendeltetésszerű használatában jelentős mértékben ne zavarja és részére kárt vagy költségetne okozzon. Ezt kiegyenlítendő a műemléki hatóság indokolt esetben engedélyt adhat arra, hogy a tulajdonos (bérlő) a védett építmény megtekintésének lehetővé tételéért és bemutatásáért a közönségtől az engedélyben megállapított dijat szedhessen. A műemléki épületek nagy többsége állami tulajdonban van, kisebb része -- ezen belül zömmel a népi emlékek -- személyi tulajdonban. A személyi tulajdonban lévő műemléknél előállhat olyan eset, amikor kívánatos annak állami tulajdonba vétele. Ennek módja a vásárlás, illetve kisajátítás lehet. Műemlékvédelem céljára akkor lehet valamely személyi tulajdonban lévő védett épületet kisajátítani, ha a tulajdonos a fenntartással kapcsolatos kötelezettségének megszegésével a műemlék épségét, jellegét,vagy zavartalan érvényesülését veszélyezteti, illetőleg ha a műemlék fenntartása a tulajdonosnál nem biztosítható. Ha a védelem másként célszerűen nem valósítható meg, a műemléki környezetben, vagy műemléki jelentőségű területen fekvő ingatlan műemlékvédelmi célú kisajátításának is helye lehet. Minthogy a kisajátítás feltételeinek fennállását elsősorban műemléki szakszempontból kell elbírálni, műemléki célú kisajátítást csak a műemléki hatóság kérhet. Műemlékileg védett ingatlan kisajátítására más közérdekű célból --elsősorban város és község rendezési célokból --is sor kerülhet. Ilyen esetben a kisajátítást kezdeményező szerv köteles ehhez beszerezni a műemléki hatóság előzetes hozzájárulását. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítás kérdésében megemlítem, hogy a műemléki érték eszmei értéknek tekintendő és a kártalanítási összeg megállapításánál a műemléki jelleg értéknövelő tényezőként nem vehető figyelembe. Műemléken külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, vagy bontási, továbbá a műemlék jellegét és művészeti megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatokat végezni csak a műemléki hatóság által előirt módon és előzetes hozzájárulásával szabad. A műemléki hatóság hozzájárulása szükséges a műemléki érdeket érintő területfelhasználáshoz,telekalakításhoz, továbbá a műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben tervezett környezet átalakító változtatáshoz, ezen belül még a fák kivágásához is. Az építési, bontási munkákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezés során megy végbe a műemléki hatósági hozzájárulás megszervezése. Függetlenül attól, hogy az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabályok kötelezővé teszik-e valamely tervezett munkára az építésügyi hatóság engedélyének beszerzését, a műemlék és müemlékjellegü építmények esetében minden építési és bontási munka csak előzetes műemléki hatósági engedély alapján végezhető. A városképi jelentőségű építményeknél csak a külső megjelenésben érvényre jutó munkákhoz szükséges a műemléki hatóság hozzájárulása. A műemléki jelentőségű területen lévő, illetve a műemléki környezeten belül lévő egyébként nem védett építményekre vonatkozóan is be kell szerezni a tervezett munkákra a műemléki hatóság előzetes engedélyét.