Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Barca Géza: Az igazgatási munka a helyreállítások előkészítésben

A műemléki hatóság az engedélyét a tervezett munkákra vonatkozó tervdokumentáció (tervek, költségvetés stb.) felülvizsgálása alapján -adja meg. A hatósági engedélyben a műemlék védelme érdekében előírások (kikötések) tehetők. Az építésügyi hatóság a műemléki hatóság állásfoglalásához kötve van. A tervezett munkák engedélyezésének megtagadása esetén az építésügyi hatóság csak elutasító határozatot hozhat. S ha a műemléki hatóság állásfoglalásában kötelező érvényű kikötéseket határozott meg, ezeket az építésügyi hatóság köteles határozatába belefoglalni. Az érvényes jogszabályok a megyei,megyei városi, a városi, a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak, illetve ezek szakigazgatási szerveinek építésügyi és városfejlesztési feladatait tételesen meghatározzák s ezen belül feladatukká teszik, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában résztvegyenek. A műemléki hatósági engedélyezés rendszere megfelelően biztosítja a műemlékek feletti felügyeletet, ezáltal a műemlékek fenntartását. Műemléki hatósági munkánkat területi előadói rendszerben végezzük s a területi előadók megyei és városi, szükség esetén községi tanácsokkal való kapcsolata, valamint a járási hivatalokkal az állami és a tanácsi tervező vállalatokkal, idegenforgalmi hivatalokkal tájegységi intézőbizottságokkal, muzeumokkal és egyházi szervekkel kialakított közvetlen munkakapcsolata a legjobb biztosíték arra, hogy a műemléki érdekéből támasztott hatósági előírásaink következetesen érvényesüljenek. Hatósági munkánkban alapvető szempontként tekintjük a műemléki érdekeknek a helyi igényekkel való egyeztetését, melynek szerepe elsődlegesen a műemléki épületek megfelelő célra történő felhasználásánál döntő fontosságú. Lényegileg ugyanazok a szabályok érvényesek a tartozéknak minősülő képző - és iparművészeti alkotásokra mint magára az építményre, amelyhez tartoznak. E vonatkozásban különösen a templomok berendezési tárgyai, felszerelési dominálnak s az ezeken végzendő munkákra is kötelező a műemléki hatóság engedélyezésének megszerzése. Mivel a műemlék-állomány 38 százaléka egyházi célokat szolgála vezető egyházi szervekkel kiépített kapcsolataink döntően meghatározzák műemlékvédelmi tevékenységünk hatásfokát. A kétoldalú nagyon hasznos és gyümölcsöző kapcsolatok egyik eredménye az egyházi vezetők, valamint a műemléki szakemberek közreműködésével készült "Egyházi épületek és műtárgyak gondozása" cimü kézikönyv, mely a műemlék fenntartásával megbízott lelkészkedő papság részére gyakorlati tanácsokkal szolgál. A tartozéknak nem minősülő védett képző és iparművészeti alkodások --szobrok, emlékmüvek, diszkutak stb. --műemléki környezeten belülvagy műemléki jelentőségű területen történő elhelyezéséhez, illetve minden esetben a védett alkotások áthelyezéséhez,felújításához,továbbá temetők, temetőrészek kiürítéséhez, száz évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást magában foglaló síremlék lebontásához a műemléki hatóság hozzájárulását meg kell szerezni. Ilyen esetben előírható a jelentős síremlék múzeumi vagy egyéb helyen történő elhelyezésének kötelezettsége, ha annak megóvásáról, illetőleg áthelyezéséről a hozzátartozók nem gondoskodnak. Ha bármilyen építkezés során épitészeti emlék, vagy építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő a beruházó, illetve kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz haladéktalanul bejelenteni és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig érintetlenül hagyni. Az építésügyi hatóság a bejelentést közli a műemléki hatósággal, mely a leletek védelme érdekében a szükséges intézkedéseket 30 napon belül kö-