Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)
Dr. Barca Géza: Az igazgatási munka a helyreállítások előkészítésben
Az Országos Műemléki Felügyelőséget a jogszabályok feljogosítják arra,hogy költségvetésének terhére más építtetők által végzett műemléki helyreállításokhoz anyagi támogatást adjon. Erre főleg azokban az esetekben van szükség, amikor valamely rosszul vagy egyáltalán nem hasznosított műemlék megfelelő hasznosítása érdekében a helyreállitás műemléki többletköltségeinek átvállalását igényli a hasznosításra vállalkozó szerv. E vonatkozásban különösen a műemléki értékű kastélyok megmentésénél is megfelelő uj funkcióra történő hasznosításánál van szükség. Hasonlóképpen támogatást nyújtunk az egyházi tulajdonban lévő emlékek fenntartásához, illetve helyreállításához,ha az épület műemléki értéke, illetőleg az egyházközség anyagi teherbiróképessége azt indokolttá teszi. A népi műemlékek megmentése,fenntartása a legnagyobb nehézségekkel jár. Bár jogszabályaink lehetővé teszik, hogy a fenntartást kikényszeritsük, ezzel nem élünk, mivel nem lenne politikus ennek alkalmazása. Senkit sem lehet ugyanis megváltozott anyagi körülményei mellett arra kényszeríteni, hogy 150--200 évvel ezelőtti, a modern ember igényeinek kielégítésére alkalmatlan épületekben lakjék, ha azt önként nem vállalja. Ezért olyan rendszert vezettünk be, hogy a fenntartást önként vállalók fenntartási költségeihez évenként átalány összeget folyósítunk 3000, - 2000, - 1000, - illetve 500, - forint összegben. A műemléki értékkategőriákra megállapított összegek folyósítására abban az esetben kerül sor, ha a tulajdonos a helyben szokásos karbantartási munkákat évenként elvégzi, ennek megtörténtét a tanács hivatalosan igazolja. Ha a tulajdonosok, illetőleg kezelő szervek a jogszabályban meghatározott fenntartási kötelezettségüket nem teljesitik az első fokú építésügyi hatóság elrendelheti a műemléki hatóság megkeresése alapján pedig köteles elrendelni a jókarbantartásra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg a műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében a műemléki hatóság által előirt munkálatok elvégzését. Ha a helyreállításra kötelező határozatban foglaltaknak a tulajdonos, illetve kezelő nem tesz eleget, sor kerülhet az építésügyi hatóság közbejöttével --afelmerülő költségek megelőlegezésével -- kényszerhelyreállításra is, s a tulajdonossal szemben a felmerült költségek behajtására, illetőleg ennek lehetetlenülése esetén a költségek épületre történő rátábláz ás ára. Emiitettem, hogy az állami tulajdonban lévő épületeknél fenntartási kötelezettség a kezelő szervekre hárul. Műemléki védettség alatt álló bármely épületnél a kezelő kijelöléséhez, illetőleg az épület más szerv kezelésébe történő átadásához a műemléki hatóság előzetes jóváhagyását kell kérni. Ennek során a műemléki hatóság meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett az épületet használatba vevő szerv azt hasznosítani tartozik. Alapvető előír ás, hogy a védett építmények, valamint a hozzátartozó földrészletek és melléképítmények, csak az engedélyezett rendeltetési célra és az épület történeti, művészeti értékéhez és jellegéhez méltó módon hasznosíthatók, illetve használhatók. A használat a védett érdekeket nem veszélyeztetheti. Amennyiben arra lehetőség van a műemléki védett építményeket a közcélú elhelyezési igények kielégítése során elsősorban kulturális és idegenforgalmi célokra kell felhasználni. A műemléki épületek hasznosításánál az az elvünk, hogy a megváltozott funkció következtében jelentkező igényeket ki kell elégítenünk, vagy az épületet a rendeltetésszerű használatra alkalmassá kell tenni, azonban ügyelnünk kell arra, hogy ezek az igények az épület adottságaival -- főleg befogadóképesség szempontjából -- mindig arányban álljanak. Nem szabad e fe , műemléki épületben olyan hasznosítást
