Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Barca Géza: Az igazgatási munka a helyreállítások előkészítésben

Tői, az építési engedélyezés és a műemléki hatósági hozzájárulás rendszeréről, valamint a műemlék fenntartás kérdéseiről. A műemléki hatóság és az építésügyi hatóságok kapcsolata az OÉSZ előírásai alapján egyre szorosabbá vált, az építési hatóságok műemléki hatósági állásfoglaláshoz való kötöttsége helyes rendelkezés nek bizonyult s a műemlékvédelmi munkában jelentős fejlődés következett be. A műemlékvédelem jogszabályi fejlődésének következő állomása az 1964. évi III. törvény, valamint az ennek végrehajtásáról intézkedő 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet és az ezek végrehajtási rendeleteként megjelentetett 1/1967. (I. 31.) EM. számú rendelet műemlékvédelemről szőlő rendelkezései voltak. Szervezeti vonatkozásban a 38/1965. ÉM. számú utasítás hozott döntő változást, mely az Országos Műemléki Felügyelőség feletti felügyelet ellátását közvetlenül az építésügyi miniszterre bizta (megszüntetve ezzel a főosztályi irányítást) a Budapesti Műemléki Felügyelőség szakmai felügyeletét az OMF feladatává tette. A műemlékek hatósági uton történő védelmének egyik legfontosabb kérdése a védetté nyilvánítás és a törlés, valamint a műemlék-állomány folyamatos figyelemmel kisérése. Hogy ennek a feladatnak eleget tehessünk az 1960-as évtől kezdve folyamatosan felülvizsgáltuk egész műemlék-állományunkat, törekedve a minősitésbeli difíerenciák megszüntetésére és az azonos értékelési szempontok alkalmazására. Ez a távlati tervi felülvizsgálatnak nevezett helyszíni szemle és értékelés azt eredményezte, hogy műemlékállományunk mintegy 23 százalékkal csökkent, s 1972 január 1-én a védett állományban 8251 objektumot találhattunk. Ennek megoszlása az alábbi volt: műemlék 1859 műemlék jellegű 5351 városképi jelentőségű 1041 összesen: 8251 E felülvizsgálat mellett az építésügyi hatóságokkal háromévenként felülvizsgáltatjuk a védett műemléki állományt műszaki állag, hasznosítás, és egyéb műemléki kritériumok alapján s adataikat felhasználva és mérlegelve a műemlékek fenntartása és hasznosítása érdekében intézkedéseket kezdeményezünk. Müemlékállományunkon belül nemcsak az egyes történelmi stilus korszakok emlékanyaga található meg, hanem a sajátosan magyar népi építészet emlékei is, továbbá a nevezetes munkásmozgalmi esemenyekkel illetve a munkásmozgalom jelentős személyiségeivel kapcsolatban álló épitészeti objektumok is, valamint a legujabbkori építészet legjelesebb alkotásai is. Műemlék-állományunk 22 százaléka műemlék, vagyis az a legértékesebb anyag, amelynek fenntartását minden körülmények között biztosítani kívánjuk. A fennmaradó mintegy 6400 müemlékjellegü és városképi jelentőségű épület fenntartását a lehetőség szerint biztosítani akarjuk, amennyiben azok fenntartása a városrendezési tervekkel összhangban megoldható, illetőleg a népgazdaság szempontjából gazdaságosnak tekinthető. Műemlék-állományunk mintegy 38 százaléka egyházi jellegű épület. Ebbe nem számoljuk bele az eredetileg egyházi rendeltetésű, de ma már egyházi célra nem hasznosított romokat. A korszerű műemlékvédelmi elveknek megfelelően nemcsak a műemléket, hanem annak épitészeti és tájképi környezetét is védelmezik jogszabályaink műemléki környezetként.Az 1/1967. számú ÉM. rendelet egyik nagy vívmánya, hogy a műemlék ingatlanával közvetlenül szomszédos ingatlanok a törvény