Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Barca Géza: Az igazgatási munka a helyreállítások előkészítésben

zottságát. A MOB testületi szerv volt, mely kislétszámu hivatali szervezet közreműködése mellett működött. Az 1881. évi XXXIX-es törvénycikk egy egész történelmi időszakon keresztül meghatározta a ma gyar műemlékvédelem fejlődését, ezen belül kezdeti fellendülés,pangás,visszaesés,a korszerűtlen szervezet megváltoztatásának időszaka, a korszerű műemlékvédelmi elvek kialakításának és első gyakorlati lépéseinek időszaka is megtalálható, emellett erre az időszakra esett a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja is és a felszabadulást követő több mint négyéves periódus is. 1949 november 16-án született meg és került kihirdetésre a "Muzeumokról és műemlékekről" intézkedő 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet, mely az első szocialista szemléletű műemléki törvényünk. E jogszabály a szocialista műemlékvédelem célját igy határozta meg: "... a magyar történet, tudomány és művészet emlékeit . .. fokozott védelemben kell részesíteni és azokat az egész nép számára hozzáférhetővé kell tenni". Az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet a legkorszerűbb műemlékvédelmi elveket kodifikálta. Ilyenek voltak többek között: a műemlékek megtekintésének lehetővé tétele, a védett területek s ezen belül a műemléki környezetek védelmének biztosítása, a műemlékekkel kapcsolatos munkálatok engedélyhez kötése. A törvényerejű rendelet alapvető érdeme az volt, hogy megteremtette a szocialista műemlékvédelem kialakulásának előfeltételeit s ezen belül a korszerű műemlékvédelmi szervezet kialakításának lehetőségét is. Lényegileg ez az első szocialista szemléletű jogszabály nemcsak 15éven keresztül érvényesült,hanem a helyére lépett jogszabályok is e törvényerejű rendelet továbbfejlesztésének tekinthetők. Jellemzésképpen megemlítem, hogy az 1949-ben összeállított első Budapesti Műemlékjegyzék és a Genthon István Magyarország Műemlékei cimü kiadvány alapján 1953-ban összeállított Országos Műemlékjegyzék nem váltak általánosan ismertté és nem jutottak el az összes érdekelt közigazgatási szervhez. Az 1950-es évben hivatalosan csak 374 emlék volt védetté nyilvánítva s ez a szám 1952 decemeréig is mindössze 2300-ra növekedett. Ebben jelentős szerepe volt az úgynevezett városképi vizsgálatoknak. A műemléki szervezet 1949-től 1957-igtöbb különböző országos főhatósághoz történő tartozásanem kedvezett a hatósági jogkör fejlődésének, mivel az illetékes főhatóság feladatkörén belül a műemlékvédelem mindig melléktevékenységként jelentkezett. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Budapesti Műemléki Felügyelőség 1957-ben történt megalakulása teremtette meg lényegileg a hatósági tevékenység eredményessé válásának legfontosabb feltételét, kezdettől fogva arra törekedve, hogy a müemlékállomány felmérésével, az értékes emlékek védetté nyilvánításával és a védettség tudatosításával hatósági intézkedés alá vonjon minden műemléken végzett munkát. 1960-ban került kiadásra az első hivatalos Műemlékjegyzék, melyben 10 785 védett építményt tartottunk nyilván. A Műemlékjegyzéket eljuttattuk minden illetékes szervhez, ezek között elsősorban a tanácsokon belül működő építésügyi, művelődésügyi és igazgatási szakhatóságokhoz, azzal a céllal, hogy azok ügyintézésük során mindig tudomással bírjanak arról, hogy mely épületek állanak műemléki védettség alatt, biztosítva ezáltal, hogy az ezekkel kapcsolatos ügyekben az illetékes hatóságok csak a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásával intézkedhessenek. Az 1961-ben megjelentetett Országos Építésügyi Szabályzat a "Városrendezési és műemlékvédelmi előírások" -ban részletesen intézkedett a műemlékek birtoklásával és használatával járó kötelezettségek-