Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

gyar Műemlékvédelem, 1967-1968. Bp., 1970. 61-62.; Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1888. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888). In: Magyar Műemlékvédelem, 1971-1972. Bp., 1974, 29-32.: Keserű Katalin: Várábrázolások. Táj és történelem a historizmus festészetében Magyarországon. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. Zádor Anna, Bp., 1993. 235-237. Könyöki Józef: Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. = Archaeologiai Közlemények, VIII. = Úf. VI. 1871. 85. Ugyanakkor óhatatlanul felmerül a kérdés, Könyöki a maga műfajában miért állt egyedül, amikor például Myskovszky, aki szintén rajztanár volt és szemmel láthatóan a műszaki felméréshez is értett, miért fordított kevesebb gondot a precizitásra. Valószínűleg nem tartotta igazán fontosnak a műszaki pontosságot, nem is törekedett igazán rá. Számára a romantikus romszemléletből kiindulva a látvány volt fontos és a művészi szemlélet határozta meg a kivitelezés módját. Erre mutatnak Myskovszkynál a többször más formában megjelenő részletek, a léptékek hiánya, a rajzolás és a színezés módja. A kor felfogása és szelleme volt ez, sokáig megfelelt az igényeknek és elvárásoknak, hiszen csak 1880-ban jelentkezik először erőteljesen ennek a szemléletnek a kritikája. Id. Granasztóiné Györffy Katalin: Myskovszky Viktor műemlékvédelmi tevékenysége. In: Myskovszky Viktor és a mai műemlékvédelem Közép-Európában. Összeáll. Alexander Balega. Bratislava-Bp., 1999. 28-29. MOB irattár 1878/9. „1876-ban behozatott a méterrendszer. A városi tanács már most a használaton kívül helyezett összes mértékeket, súlyokat stb. szintén a múzeumnak utalványozta át." Györk Márton: A Pozsonyi Városszépítő egylet ötven év története 1868-1918, Pozsony, 1918. Az utasítás teljes szövegét az I. Melléklet tartalmazza. Ez annál is inkább komoly szakmai megfontolást mutat, hiszen festőként is dolgozott. Tanulmány Tirolból, Tanulmány Nyitrából, Déltíroli tájkép, Tájkép, Kápolna tervrajza c. munkái szerepeltek a Pozsonyi Műkiállításon, 1883-ban. Pozsonyi műkiállítás katalógusa. Pozsony, 1883. 17., 19. Festményeinek nagy része valószínűleg magántulajdonban van, nem sokat ismerünk közülük. A pozsonyi Múzeum kiállításán látható egy Csáky grófot ábrázoló barokk festmény másolata. (Galéria mesta Bratislavy, Itsz.: A 22, 1877, szignált, mérete 125 x 99 cm.) Ugyancsak Pozsonyban található néhány szignált akvarellje is. A BÁV 1978-as képaukcióján feltűnt egy olajfestménye: „Tájkép csónakkal a háttérben Dachstein hegye" Ellenbogen 1857, 38,5 cm x 47,5 cm, Könyöki Józef: Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- ós Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. = Archaeologiai Közlemények, VIII. = Úf. VI. 1871. 84-97, Az üggyel kapcsolatos 1870. május 1 -én kelt levele viszont már teljesen jellemző a minden iránt érdeklődő múzeumigazgatóra. OMvH Könyvtár, Rómer-hagyaték. „Tisztelt Nagyságod! ígéretemet beváltva van szerencsém múlt évi September havában tett utazásom jelentését az illető rajzokkal a Tettes Bizottságnak bemutatni. Tudván hogy nagyságod ideje megszabott igen rövió leszek. 1. A rajzokat az akadémiának átadom, 2. Mennyiben lehetséges Kérem az utazási leírás közlését az Archaeologiai Értesítőben, s ha lehet talán némi rajzokat is. 3 Az utazás legnagyobb részét Rakovszky fizette, de voltak nekem is elég kiadásaim, Ha tehát a Tettes Bizottság valami részemre, ratiot resolvál, mit a Tettes Bizottság bölcs belátására hagyom, az köszönettel elfogadom, 4 Az okolitsnoszti, Lipto St miklosi templomot és a St Mihály szentségházat ugy a Beszterce bányai szárnyasoltárt nagyon is ajánlom a Tettes Bízottság figyelmébe. 5 A Csejthe vári kályha cserepek és a pozsonyi múzeumról szóló jelentést jövő héten Pizonyára elküldöm. Méltóztassék az értesítőben Justi érdemeit különösen kiemelni, ámbár ő a dologban többet nem tett mint akár ki más, csakhogy ő a bizottmány elnöke. Tisztelettel maradok Nagyságod mély tisztelője Könyöki Pozsony, 1870 évi Május 1." Az Archaeologia Értesítő is beszámol röviden erről az útról, s arról, hogy rajzokat küld az Archaeologiai Bizottmánynak. Rómer Flóris: A m. tud. Akadémia archaeologiai bizottságának 1869-diki decz. 7., akadémiai termében, tartott XI. rendes ülése. = Archaeologíai Értesítő, II. 1870. 218. 54 MOB irattár 1872/23. 55 MOB irattár 1872/134. Az iraton szerepel a küldött munka címe: „Zur Erinnerung an die feierliche Consecration des neu errichteten Hochaltars im restaurirten Sanctuarium des Krönungs-Domes zu Pressburg, Pozsony, 1867." Kérésére az irat szerint Henszlmann Imrétől kapott választ. 56 MOB irattár 1874/52, 57 MOB irattár 1875/38. II. Melléklet. 58 MOB irattár 1875/129. A pöstyéni kápolnáról szóló törzsívet kitöltötte, de nem mellékelt rajzokat, csak azt írta be, alkalmilag szolgál azokkal. 59 melyeket Gerecze is említ: Gerecze Péter: A Műemlékek Országos Bizottsága rajztárának jegyzéke. In: Magyarország Műemlékei, I. Bp., 1905. 327. h. 67 MOB irattár 1875/120.; Henszlmann Imre: Évi jelentés a magyarországi műemlékek ideigl. bizottságának működéséről 1875-ben. = Archaeologiai Értesítő, X. 1876, 1, 61 Henszlmann Imre: Évi jelentés a magyarországi műemlékek ideigenes bizottságának működéséről 1876-ban. = Archaeologiai Értesítő, XI. 1877. 2. (Gerecze jegyzékében a pozsonyi városház tanácstermének ajtajáról készült rajz már nem szerepel, az OMvH Tervtárában sincs meg.) Gerecze i. m. 340. kinevezése: MOB irattár 1877/9. 62 Ipolyi Arnold: Magyar műemlékek. Csallóköz műemlékei. = Archaeologiai Közlemények, I. 1859. 3-173. Új, jegyzetelt kiadása: Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei. Sajtó alá rend. koncsol László. Az utószót és jegyzeteket írta: Hushegyi Gábor. Pozsony, 1994. MOB irattár 1878/ 9. 63 Az építészeti felmérés kritériumai természetesen változtak az elmúlt közel egy évszázad alatt. Ma már nem a falak „középmértékét" vesszük fel, igyekszünk a részleteket jelölni az alaprajzban, nézetrajzokon, metszeteken, a részleteknél azonos léptéket választunk. 64 MOB irattár 1878/9., 1878/46. „Jegyzéke a csallóközi műemlékeknek melyeket Könyöki József bizottsági kültag 1877. évben felvett lap kis nagy összesen Alistál 1 1 Bős 1 1 Bál 3 3 Béke (:két fénykép:) 3 3 Csütörtök 2 2 Egyházgelle 2 2 4 Gomba 1 1 Guthor 1 1 2 lllésháza 1 1 kürth 2 1 2 Mihály Szt. 2 2 Magyar nagy 2 2