Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

Paka nagy 1 1 Püspöki (:Egy fénykép:) 1 4 5 Pruck 1 1 2 Somorja (:Két fénykép:) 5 3 8 Sül 1 1 Szarva 1 1 Szemet 1 1 Szerdahely 1 1 2 Szt. Erzsébet ' 1 Várkony 2 2 Vajka 1 1 Máriavölgy 2 4 6 Vöröskő 1 1 Összesen 29 28 57 fénykép 4 1 összesen rajz: 25 27 Pozsonyban 1877 évi December 30

án Könyöki József" A miniszter - Henszlmann felterjesztésére - munkájáért 600 Ft. jutalomban részesítette. 65 A Magyarországi Műemlékek Ideigl. Bizottsága által hazai műemlékek rajzaiból rendezett kiállítás kalauza. Bp., 1880.46-50. 66 MOB irattár 1878/74.: A kérdéses mű Henszlmann Imre: Magyarország csúcs-íves stylű műemlékei, Győr, Soprony, Pozsony, Szt.-György, Bazin, Modor és Nagy-Szombat. Bp,, 1880. 122., 187. stb, 67 MOB irattár 1878/78. 68 MOB irattár 1878/101.; 1879/21.; 1879/78. A pozsonyi polgármester, - a katolikus kegyúri választmány elnöke - viszont a rajzokért a megbízás ellenére nem fizetett, ezért, a Pozsony városnak juttatott tetemes dotációból kérik levonni Könyöki juttatását. 69 Ellenbogen, Joseph: Zur Erinnerung an die fierliche Consecration des neuerrichteten Hochaltars im restaurierten Sanctuarium des Krönungs-Domes in Pressburg. Pressburg. 1867. valamint Ellenbogen, Joseph: Die Restaurierung des Pressb. KrönungsDomes. = Pressburger Zeitung, 1867. 4-9. sz. és 1874. 180. sz.; Henszlmann Imre: Évi jelentés a magyarországi műemlékek id. bizottságának működéséről 1878-ban. = Archaeologiai Értesítő, XIII. 1879. 2.; A Magyarországi Műemlékek Ideigl. Bizottsága által hazai műemlékek rajzaiból rendezett kiállítás kalauza. Bp., 1880. 41-44. 70 MOB irattár 1879/79, Az 1879. október 30 -án kelt levelében könyöki károly műépítészjelölt - Könyöki József fia - a Nyitra megyei Galgóc templomáról készített felméréseit ajánlja a Bízottság figyelmébe. Az irat szerint a felméréseket és a leírást Könyöki Károly készítette, ki a müncheni műegyetemen negyedik éve tanult a rajzok készítésekor. Jellemzőek sorai a kor komoly szakmai érdeklődésére és az oktatási módszerére: „Negyedik éve, hogy a müncheni műegyetemen a műépítészet szakosztályának rendes hallgatója vagyok s nem csak Münchenben, hanem Bajorország nagyobb városaiban u.m. Augsburg, Ulm, Nürnberg és Regensburgban, nem különben Prágában és Bécsben volt alkalmam a középkori remek műépítményeket Pámulni és tüzetesebben tanulmányozni." Nincs nyoma, hogy könyöki Károly a felmérő munkát folytatta. Bár egy iktatószámon szerepel apa és fia küldeménye, Henszlmann a miniszternek írt felterjesztésében ezt is mint könyöki József munkáját említi, károly nevét áthúzta. A Bizottság munkáját tárgyaló évi jelentésben már szerepel Károly is. Henszlmann Imre: Évi jelentés a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának működéséről 1879-ik évben, = Archaeologiai Értesítő, XIV, 1880, III. Könyöki Károly 1858-ban született. Münchenben, Bécsben tanult. Friedrich Schmitt tanítványa volt. 1886-ban kapta diplomáját Budapesten. Később mint építész dolgozott a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalnál. Általam ismert munkái; 1896-ban Tamási Józseffel a Miskolci Kereskedelmi- és Iparkamara épülete {Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 3, köt, Miskolc, 1996. 154-157.), valamint Budapesten a Szent János Kórház kápolnája. Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái. = Tanulmányok Budapest Múltjából, VII. Bp., 1939. 33-34. 71 MOB irattár 1879/78.; 1879/79.; 1880/15.; 1981/4, és Henszlmann Imre: Évi jelentés a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának működéséről 1879-ík évben, = Archaeologíai Értesítő, XIV. 1880. II. A cikkben említett „két átrajzolás szaimapapíron" nincs az OMvH Tervtárában. A házról írt cikke: Kőnyőky József: I. Nagy Lajos király halálozási háza. = Reáliskolai Értesítő. Pozsony, 1880. 1 -6. 72 A Magyarországi Műemlékek Ideigl. Bizottsága által hazai műemlékek rajzaiból rendezett kiállítás kalauza. Bp., 1880. 41-45.; Henszlmann Imre: Magyarország csúcs-íves stylű műemlékei. Bp., 1880. Henszlmann később is említette rajzait „A „Magyarország csúcsíves stílű műemlékei" czímű könyvemben leírtam Pozsony városának emlékeit (77-192. lap). Számos illustrációit készítette Könyöki József." Henszlmann Imre: Honi műemlékeink hivatalos osztályozása. II. közlemény. = Archaeologíai Értesítő, Úf. V. 1885, XVII. 73 MOB irattár 1880/24. „Indítvány Érkezett 1880 ápril 12, Miután az eddigelé lerajzolt és szakszerűleg ismertetett középkori műépítészeti emlékek túlnyomó része az egyházi műépítés alkotásai közé tartozik, - a világi műépítészet emlékszerű maradványainak, nevezetesen a középkori várromok és várkastélyoknak ezentúl fokozottabb mérvben leendő lerajzolására, és pedig annálinkább, mint hogy hazánkban egykor dívott különféle várerődítési rendszerek közelebbi meghatározását elősegítő alaprajz-felvételekkel már sokáig késni nem tanácsos, várromjainknak rohamos pusztulása és omladvánnyal mindinkább megtelése miatt, Ehhez képest minden középkori várromról, szakszerű leírás mellett 1.) pontos méretű alaprajz, 2.) távlati rajz egy vagy több oldalról veendő fel; és 3.) az azok rommaradványai közt netalán látható czímerek, műfaragványok, falfestmények, jellemző párkányzati stb. díszítmények vagy egyéb építészeti nevezetességek különkülön lerajzolandók, méreteik meghatározásával; 4.) a feliratos táblák és évszámjelölések gondosan lemásolandók. Hogy mind e munkálatok tervszerűleg és egyúttal kevesebb költséggel eszközöltethessenek: elhatároztatik miszerint a várromok ilyetén fölvétele bizonyos összefüggő csoportozatok, illetőleg vidékek szerint történjék, és pedig mivel eddigelé leginkább az ország éjszaknyugoti határain ú.m. a Pozsonyból Trencsén-megye felső részeiig fekvő várlánczolat egyes erődjei vétettek föl: mindenek előtt ezen várcsoportozat fog kiegészíttetni, (:Dévény, Borostyánkő, Korlátkő, Csejthe, Temetvény, Beczkó, Lednicze, Oroszlánkő, Kaszavár, Vág-Besztercze, Bicse, Óvár, Sztrecsény, stb.:) Azután következhetik vagy a belsőbb éjszaki csoport (:Nyitra, Ghimes, Hrussó, Nagy-Tapolcsány, Bodok, Tavarnok, Zay-Ugrócz, Bajmócz, Znió, Blatnicza és Szklabina, stb.:) vagy pedig az ország délnyugoti határain végighúzódó várlánczolat (: Fraknó, Lánzsér, kabold, Kőszeg, Léka, Borostyán-vára Szalónak, Rohoncz, Monyorókerék, Németújvár, Felső-Lendva, Dobra, Rakicsány, Alsó-Lendva. Muraj-Szombat stb.,) és úgy tovább. A rajzok és leírások bemutattatván, a bizottság irattárába tétetnek le és csoportonként fel fognak dolgoztatni. Tájékozásul a bizottság gyűjteményében eddig meglévő ilynemű rajzok jegyzéke idecsatoltatik.Budapest, 1880. april 12-én. Tisztelettel benyújtja Thaly kálmán b, beltag." 74 MOB irattár 1881/1. 75 MOB irattár 1881/1.; 1881/29. „Szorgalommal kidolgozott" munkájáért 500 ft.-ot utalványoznak részére. A felmért várak listája: