Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

nek megfelelően és a tapasztalatai szerint kibővítette a feldolgozó munkát, de nem csökkentette az igényességét. Erre mutat 1880. december 29-én írott levele is: „az alaprajzokban több helyen a szobákat és egyéb helyiségeket összekötő ajtók - előtüntetve nincsenek. Ez azért nem történt, mert a falak bedűlvén, az ajtók helyeit constatálni többé nem lehetett. Több helyen azért is kihagytam az ajtókat, ablakokat és lőrézseket, hogy a helyiségek díspositiójának áttekinthetősége ne szenvedjen."

74 Az 1880-1882 között Könyöki Pozsony, Nyitra és Trencsén megyében dolgozott, elsősorban várfelméréseken, de ugyanekkor küldte be a pozsonyi Szent Márton-dóm újonnan előkerült sírköveinek leírását és rajzait is. „A bizottság figyelmét a hazai várromokra is kiterjesztvén, Könyöki József kültagot, a végvárak felmérésével bízta meg, ki is a bizottságnak megküldte Dévény-Borostyánkő, Detrekő, Csejthe, Beczkó, Szkalka és Temetvény várának felvételét, melylyel rajzóelí készletünk jelentékenyen gyarapodott." foglalta össze Henszlmann Imre Könyöki tevékenységét.

76 Kiemelkedik ebből az anyagból Trencsén várának feldolgozása, sok és gazdag részletrajzai, színes falképmásolatai. A beckói várról szintén sok részletrajz és hét színes falképrészlet másolata készült el. Az 1882-ben beküldött anyagban

7

'" találunk egy kérdéses munkát. A rajz bal felső sarkában Budetin szó áll. A felirat nem hasonlít Könyöki szabvány felirataihoz, a lap viszont általa szignált. Egyszerre küldte be Zsolnával, mindkettőnek azonos MOB iktatószáma van.

78 Budetin vára a Trencsén megyei Zsolnán található, így valószínűsíthető, hogy belekeverte a Pozsony megyei anyagot, A rajzon a Pozsonyhoz közel fekvő Eberhard várkastélyáról készült távlati kép található. Az 1882-es év meglehetősen nagy mennyiségű felméréseiből kiemelkedik Berencsváralja feldolgozása, amely egy régebbi ábrázolás másolatát is tartalmazza. Könyöki, ahol módja nyílott rá, felkutatta a régi ábrázolásokat, ha nem szerezhette meg, akkor legalább másolatban beküldte ezeket. A vág besztercei rajzok között szintén szerepel egy régi ábrázolás másolata a sírkövek felmérése mellett, Ugyanekkor küldte fel a pominóci (Szedmerőc) kistemplom rajzait,

79 Sztrecsnóról két távlati képet rajzolt meg, az egyik 1676-os látkép másolata, a másik 1876-ban ábrázolja a várat.

80 Ezt valószínűleg a vázlatkönyv alapján egy későbbi időpontban rajzolta meg, bár ebben az esetben a visszatérés is elképzelhető, hiszen Trencsén megyében 1882- ben, Turóc megyében viszont 1886-ban dolgozott és Sztrecsnó közel fekszik a Turóc megyében felmért területhez. Munkája áttekinthetőbbé és biztosabbá válik, mert 1883- tól már előre meghatározzák, hogy a következő évben melyik emléket vegye fel. A bizottságon belül Thaly Kálmánnal tartja a kapcsolatot, ő munkájának irányítója.

81 Ebben az esztendőben Sopron és Vas megye várai következtek, mert mint Thaly bejelentette: „Magyarország északnyugati határa szélső várainak felvétele be lévén fejezve, következnék a délnyugati védelmi határvárak; kéri tehát, hogy Könyöki ezek fölvételével, egyetértve magával, megbizassék, és erre nézve a jövő év bizottsági budgetből ismét 500 frt engedélyeztessék. A nagyméltóságú m. k, miniszter a megbízás kezelésére megkérendő és egyszersmind arra, hogy Könyökinek munkálkodásának megkönnyebbítésére Sopron- és Vasmegyének szóló ajánlólevelet kiadni szíveskedjék. "

82 Könyöki a tizenegy vár felvétele mellett öt templomot is felmért.

83 A nagymartoni templom felvétele mellett két kovácsoltvas keresztet is lerajzolt, melyek csukható táblácskával készültek. Egy gótikus képoszlop is megragadta tetszését, szép méretezett rajzot készített róla. Ezek a tárgyak valószínűleg érdekességükkel is hathattak rá, A sámfalvai templomról három lapot készített, az alaprajzon kívül sok részletet vett fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a régi templom mellé a vasmegyei mérnöki hivatal által tervezett harangtorony mind műemlékvédelmi, mind statikai szempontból is veszélyes és egyben kérte a bizottság intézkedését,

84 A városszalónaki vár és a templom felméréseiből ki kell emelni egy kandalló ábrázolását, ahol már nem tudta megállni, hogy ne lépjen túl a hagyományos felvételi módszerén és legalább a márvány felületét finom akvarell technikával készítse el, Ebben az évben még a lékai és a monyorókeréki vár felvétele készült el, Ez utóbbival kapcsolatban jelenti, hogy „a vár kápolnától származó két igen érdekes zárkövet az ottani bérlő leander csöbrök alapzatául használ." Egyben kéri a bízottságot, hogy eszközölje „a Gróf Erdődy családnál [..,], hogy a kérdéses zárkövek a kápolna többi maradványaihoz áttétetvén, azok a pusztulástól óvassanak meg."

33 Csak Könyöki leveléből tudunk arról, hogy 1883-ban a bíccseí várról is készített felmérést és leírást publikálás céljára az Archaeologiaí Bizottság felkérésére,

86 A MOB 1884. május 20-án tartott rendes ülésén megbízta a „hátralévő dunántúli végvárak felvételével".

87 Az 1884-es esztendőben főleg Vas és Zala megyében dolgozott. Könyöki ekkor jelezte, hogy pominóczi kirándulásán jutott tudomására, hogy Szucsán és Nemespodhradon (Bosác) is várromok találhatók. A nyugatmagyarországi határ védőrendszer kiegészítése céljából erről a két várról törzsívet vett fel,

88 A vízlendvai feldolgozásban szintén közölt a részletek között egy falkép színes másolatát, A felsőlendvai feldolgozásban kiemelkedik a baldachin szövet színes másolata. Rakicsán (Battyánfalva) esetében viszont egy kisméretű, nagyon finom nyomtatott metszetet ragasztott a lapra. Thaly Kálmán az 1884, december 18-án tartott rendes ülésen „beadja Könyöki József jelentését ez idei működéséről, u. m. több vár és templom felvételéről, melyet jelenleg tisztára kidolgoz és mely által a még hátramaradt ma-