Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

8. Kehely, aranyozott ezüst, hatkaréjos talpán öntött ke­rubfejek s Krisztus feje. Besztercebányai bélyeg 2/2. mo­nogram, 1660. Irodalom: Gerecze 1906. 1076.; Divald 1909. 82., 97-98.; Radocsay 1954. 228.; Radocsay 1955. 210.; Aggházy 1955. 2.: 294.; Súpis 1969. 252, Hnutel'né pamiatky 1970. 45-47. VÉGLES (Víglas) VÉG LES VÁRA Hegyfokán épült, középkori eredetű vár. Külső, trapéz alakú udvarának külső falán két, ötszögletes bástyával. Kaputor­nyán felvonóhíd láncainak nyílásai. A mellső kapunyílás félköríves, a hátsó csúcsíves s itt a felhúzható kapuszárny­nak való rés még megvan. Belső udvart derékszögű négy­szög alakjában, szintén modernizált épületek zárják körül. A völgy fölé néző oldalon, az egyik sarkon, középkori ere­detű torony s az épületnégyszög itteni keskenyebb szárnya alatt a hegy oldalában támasztópilléres kőfal. A toronnyal ellenkező sarkon a falkör teraszából kiugró hengeres bástya. Az épületnégyszögben csak az emeleti díszterem régi, két­hajós terem, három pár keresztbolttal, ma közfallal három helyiségre osztva, ebből a négyszakaszos újabb helyiség vár­kápolnának szolgál. A boltozatbordák körteprofilúak s a középső oszlopba átmenet nélkül olvadnak. Az ablakok fülkéjében kőlócák. Az egyik nagy ablak fülkéjét oszlopos árkádnyílás választja ketté; levélkoszorús fejezetű oszlopok egyike fél, a másik egész, utóbbi fejezete alatt felirat; Reno­váltatott 1891. évben N. K. M. (Nemeskéri Kis Miklós). Mai rulajdonosa: Frigyes főherceg. Irodalom: Gerecze 1906. 1076, Súpis 1969. 400, Engel 1977. 167, Pison 1977. 357-358. és ill. ZOLNA (Zolná) R. K. TEMPLOM Nagyszalatna fdiális egyháza. Egyhajós, hajójában deszka­mennyezetes, XIV. századbeli csúcsíves épület, egy kereszt­boltozatos s háromoldaléi apszisban záródó szentéllyel. Utóbbiban rózsa alakú zárókő; az apszis 3/1. ily profilú bordái formás, megfordított gúla alakú, lóhereíves frízű gyámköveken nyugosznak. kJ Lőrésszerű félköríves ablakok. Nyugati torony. A szentély bal oldali falán félkörű, lóhereíves szentségfülke, egyszerű vas­ráccsal. A hajó északi falán, szentély ívmezőin és boltozatain, meszelés alatt, falképek. A XVIII. századbeli főoltár mellett két harang hever. Az egyik minuszkulás feliratos: 1514 lucas marcus matheus ioannes p. me m'" a. loba. A másik harang nyakán majuszkulás kibetűzhetetlen felirat. Ipolyi szerint: in die mortis iuva mari(a) ed. sanct. marcus mateus ioannes lucas. Palástján egy kis medalion a Kálvária primitív ké­pével. XIV. század. [Schematismus historicus Dioecesis Neosoliensis. Neosolii, 1876. 212.] A templom sekrestyé­jében egy keresztboltos szakasz, zárókövén domborművű mértani csillag. Kicsiny, lőrésszerű ablak. Bádogepitáfium festett címerekkel. Várbogyay Csepy Ilona 1859. Zsolnai Zsolnay Zsigmond 1834. Ioanna Holec. Irodalom: Gerecze 1906. 1076, Súpis 1969. 473-474. ZÓLYOM (Vetero Solium, Altsohl, Zvolen) A VÁR Mai alakjában XIV századbeli eredetű, négyszögletes udvart körülzáró emeletes épület, sarkain hengeres alakú erkélyek­kel, párkányán egymással váltakozó fecskefark alakú és fél­köríves ormokkal s szintén derékszögű négyszög alapján épült, sarkain bástyás, falkerítéssel, mely utóbbit a vár északi oldalán lebontották. A falkerítés északi oldalából, ennek keleti végén, csak a kétemeletes kaputorony maradt fönn. Külső kapunyílása félköríves, e mellett jobbra gyalogosok számára négyszögletes, keskeny kis kapu. A belső kapu­nyílás csúcsíves bolthajtásában egy, egykori fölhtízható kapuszárnynak való rés. A kaputorony északkeleti sarká­ból kiindulva, gyámköveken nyugvó zárt folyosó húzódik, a keleti kerítésfalhoz csatolva, mely a keleti falközben később emelt toldaléképítkezések emeletére vezet. A belső várat, sa­rokerkélyei alatt, hatalmas sarokpillérek erősítik, első emeleti ablakai fölött egy sor lőrés, ezek fölött ismét egy sor ablak következik. A főbejárat az északi homlokzat közepén van, kapunyílása faragott, kövekből falazott s négyszögletes ke­retbe foglalt csúcsos ív. A kapualj dongaboltozatát csúcsíves kori festett indadíszítés s déli végén a Salvator mundi kör alakú keretbe foglalt falfestménye ékesíti, két oldalán gazda­gon faragott, lóhereíves mennyezetekkel betetőzött, ülőfül­kesor húzódik végig. A kapualjból bal felé, két modernizált szobán keresztül egy pilléres terembejutunk, ebben négy, bordátlan keresztbolt. Innen keletnek egy dongaboltos szo­ba, délnek a várkápolna előcsarnoka következik. A várká­polna kelet—nyugati irányban emeletnyi magasságban épült s a XVIII. században gyökeresen átalakították. Csak nyuga­ti kapuja, gazdag hatású csúcsíves kori béllettel keretében s az ennek megfelelő emeleti fiálés ablak régi. A kápolna fölszerelése copf stílű. Egyszerű főoltárán két, piramis ala­kú, polion munka, viaszmedalionokkal, ez utóbbiak sorában Agnus Deivel is. Főoltáron két ezüsthímzésű párna, XVIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom