Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma
század. Főoltár melletti szekrényben: 1. Két kazula, point de Hongrie hímzésű betéttel s egyike szép selyemszövettel, XVIII. század. 2. Egy XVIII. századbeli kehely, aranyozott réz, cuppája aranyozott ezüst. 3. Egy tömjéntartó csónak, rokokó, vert művű, bádog. A főoltár körül négy darab szék, point de Hongrie hímzésű kárpitozással. XVIII. század. A déli mellékoltár díszesebb, de szintén kevésbé művészies. Ormán kettős címer, fülkéjében Pietà-szoborcsoportozat fából s e körül öt szent szobrocskája. Ugyanitt két, piramis alakú, polion munka három-három viaszmedalionnal, s hímzett antependium papucs stílben. A kápolnától délre ismét egy pilléres terem, négy, bordátlan keresztbolttal. A várpalota déli szárnyában dongaboltos raktárak. A főbejárattól jobbra, a palota udvarából nyílik a vár díszterme. Ez kéthajós, hat keresztbolttal, melynek erőteljes bordái az oldalfalakon s a terem hajóit elválasztó két négyszögletes pillér letompított sarkain lefutnak. A keresztboltokon korong alakú zárókövek. A díszterem északi ablakai magasak, keskenyek, lőrésszerűek; nyílásukban fűrészfogas vaspánt fut végig. A déli ablakok négyszögletesek s az ablaknyílásokban itt ülőfülkék. A díszteremtől nyugatnak egy csúcsíves, keresztboltozattal bíró szoba, lőrésszerű ablakokkal; ettől délre kis pitvar nyílik, amelyhez az emeletre vezető lépcsőház csatlakozik. Az utóbbitól délre dongaboltozatos helyiség, mennyezetének keleti végében három, körülbelül 30 cm 2nyi nyílás. A várpalota délnyugati sarkában még egy sarokszoba van, csúcsíves kori boltozattal; ez a nyugati falközbe nyílik. A várpalota négyszögletes udvara nyugati oldalán csúcsíves átkádok sorakoznak, négy, erős bordájú, záróköves keresztbolttal. Ez árkádsor előtt XVII. századbeli, nyolcszögű toszkán pilléres árkádsor van, emeletén folyosóval. Az udvar északi oldalán s a keletinek felén ez a XVII. századbeli árkádos folyosó folytatódik és boltozataival megcsonkítja a várkápolnának egykor nyílt előcsarnokkal bírt csúcsíves portáléját. A várpalota udvarának keleti homlokzata déli felén s a déli homlokzaton vaskos gyámkövek sorakoznak; egy XVII. századbeli folyosó maradványai, amelyet ma folyosó pótol. A várpalota udvarának délnyugati sarkában csúcsíves ajtó vezet a lépcsőházba, amelynek emeleti pitvarában, ennek északi oldalán, díszes csúcsíves kori ajtókeret látható, egymást derékszögben metsző pálcákkal tagozott, négyszögletes keretében járomíves nyílással 1/1. A pitvar keleti oldalán kisebb, csúcsíves ajtókeret, egymást metsző pálcák tagozzák; nyugati oldalán tagozatlan járomíves ajtókeret. Ez ajtók átalakított helyiségekbe vezetnek. Az első ajtóból nyíló lakószobák mögött, a nyugati szárny északi felében, az emeleti nagyterem mennyezetén Flavius Gratianuson kezdve III. Frigyesig hetvennyolc római császár derékig ábrázolt festett arcképe. Az északi szárny emeleti folyosóján kőbe vésett évszám: 1548, az átalakításra vonatkozik. A kaputoronyban régi harang. (Hozzáférhetetlen majuszkulás felirata: cctve maria gratia plena dns. te.) Irodalom: Gerecze 1906. 1077-1078.; Garas 1953. 57., 130.; Radocsay 1954. 239; Aggházy 1959. 2.: 314.; Tombor 1968. 210.; Súpis 1969. 476-478. és 226-228., 576. kép; Engel 1977. 170, 193.; Pison 1977. 371-378. és HL; Dvofáková- Krása - Stejskal 1978. 172; MM 1987 44., 98., 395-396, 421., 452., 525., 542., 508., 531., 535., 827. és 76,302/9, 396/2., valamint 395-400. kép R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Egyhajós kőépület, szentélyében háromoldalú apszissal s egy szélesebb és egy keskenyebb bordás 2/1. keresztboltos szakasszal, nyugati toronnyal. gX A szentélyboltozat bordái megfordított gúla alakú, lóhereívekkel tagolt gyámköveken nyugosznak. Szentélyben csúcsíves ablakok, mértani művek nélkül. A hajót a XVII. században átépítették, háromfelől árkádokon nyugvó galériák szegélyezik, mennyezete bordahálós dongabolt. Az orgonakarzat árkádjai mögött három, csúcsíves csillagboltozat s csúcsíves kori lépcsőajtó. Az orgona XVIII. századbeli, két szárnyán Dávid és Szent Cecília olajfestménye díszíti. Déli karzaton a főoltár régi képe: Magyarországi Szent Erzsébet, XVIII. század. A templom déli oldalán, mint egy kereszthajó kar, barokk boltozatos kápolna, dél felé néző háromoldalú apszissal; szép copf stílű bádogtoronnyal. Szentélyében keresztkút kőből, kehely alakú, primitív faragványokkal. Peremén felirat: Hoc opus fecit fieri Generosus Dominus Benedictus Gyürki. A sekrestye a szentély északi oldalán, egy keresztbolttal s kelet felé néző, kisebb és alacsonyabb, s szintén egy keresztboltos egyenesen záródó oltárfülkével. Sekrestye boltozatbordái 3/1. hornyolt élű hasábok. Sekrestyében: 1. Kehely, aranyozott ezüst, hatkaréjos talpán bordás keretekben sujtásos, filigrán ékítmények, alma alakú gombján rózsarotulusok, cuppakosara talpához hasonlóan ékes. XV. század. 22 cm magas. 2. Kehely, hatkaréjos talpa peremén vert művű levélkoszortí, oldallapjain áttört arabeszkek, alma alakú gombján hat rotulus, tokosán foglalt áldrágakövekkel, áttört cuppakosarán liliomos párta. Talp fenekén: Fieri fecit civitas Veterosoliensis 1620. 27 cm magas. 3. Úrmutató, aranyozott ezüst, négykaréjos talpán vert művű nagy szemű virágok s tokosán foglalt ametisztek, baluszter alakú szárán sugaras test, vert ezüst alakokkal. Augsburgi bélyeg M. M. jellel. 57 cm magas. 4. Pacificale, ezüst, vert