Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

SZÉLNYE (Sielnica) R. K. TEMPLOM Erdőbádony filiális temploma. Szentélye csúcsíves, és hornyolt élű, hasáb alakú, bordás keresztbolttal, egyenesen záródó fallal. Innen csúcsíves ajtó vezet a régi sekrestyébe, melyben egy záróköves, alacsony keresztbolt van s lőrésszerű ablak. A szentély 5 m széles, 5 m hosszú. A sekrestye 2 m széles, 2,5 m hosszéi, s 2,5 m magas, zárókövén lapos domborművű sárkány. Hajóban egy bordátlan keresztbolt s két négyszögű pilléren karzat. Hajó déli oldalán csúcsíves árkádnyílás vezet a mellékhajószerű kápolnába; ez két, keresztboltos szakasszal bír, két hólyagos, csúcsíves ablakkal s oltára mellett lóhereíves kis fülkével. Sekrestyében: 1. Loyolai Szent Ignác szobra fából, csonka XVIII. század. 2. Két empire gyertyatartó, rézből. 3. Két réz gyertyatartó, orsó alakú szárral, tüskés tányérral, 24 cm magas. (Az egyik törött s a plébánián van.) 4. Úrmutató, vert művű, réz, 1672. 5. Pacificale, vert művű, réz, 1718. 6. Kehely, vert művű, réz, 1659. Irodalom: Divald 1909. 83., 94.; Súpis 1969. 96.; Hnutel'né pamiatky 1970. 366. TÓTPELSŐC (Pliesovce) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Egyhajós, román kori templom. Szentélyében egy keresztboltos szakasszal s félköríves, félkupolás apszissal; a boltozat hasáb alakú bordái gumós, megfordított piramis alakéi, háromtagú gyámköveken nyugosznak. A hajót a XVIII. században cikkelyes dongabolttal újból boltozták. Nyugati tornya belső sarkaival vaskos pilléreken nyugszik, ezeken vállkövek s román keresztbolt. A torony kapuja román kori, három, fokozatosan kiugró negyedpillérrel tagolt, félköríves mezővel ormán. Toronyban két emeleten, kettős román kori ablakok, hajóban újabb ablakok, de a román koriak nyoma is megmaradt. Sekrestyében: 1. XVII. századbeli faragott oltár kerete, szúette, rongált. 2. Kehely, aranyozott ezüst, rokokó. 3. Lomtár ajtaja, primitív csúcsíves kori vasalásokkal. Hajóban barokk szószék, mennyezetén Szent Mihály ügyes szobrocskájával. A templom körül újabb kőfal, és sáncok, tele emberi csontokkal. Irodalom: Gerecze 1906. 1075.; Súpis 1968. 476.; Hnutel'né pamiatky 1970. 360-361. TAJÓ (Tájó, Tajov) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Egyhajós, a hajóban barokk keresztboltozatos, szentélyében háromoldalú apszissal záródó, de szintén újabb boltozatú, egykor csúcsíves kőépület, szentélye mögött újabb toronnyal. A szentély boltozata cikkelyes dongabolt, s lapos bordákkal és rózsa alakú zárókövekkel bíró tagozása kétszakaszos csillagboltot utánoz. Szentélyében: 1. Keresztelő Szent János feje. XV—XVI. századbeli fafaragvány, természetes nagyságú szobor maradványa, melyet tálat utánzó későbbi korongra szögeztek. Utóbbi átmérője 40 cm. (E) 2. Madonna-szobrocska fából, átfestve, XIV. század. 43 cm magas. Sekrestyében: 3. Kehely, aranyozott ezüst, gót típusú, későbbi (?) cuppakosarán áttört levélindák és gyümölcsgerezdek. XVI. század. 19 cm magas. 4. Kehely, aranyozott ezüst, gót típuséi, talpa oldallapjain fölfelé hágó vésett virágok, cuppakosarán dőlt négyszög alakú mezőkre osztott sujtásos filigrán, XVI. század eleje. 22 cm magas. A templom tornya 1702-ben, alapján kezdve, újonnan épült. Az erről szóló okmány a torony gombjából, legújabb restaurálása alkalmával került ki s a parókián őriztetik. A nagy harang 1772-ből. Képjegyzék: 1113. Irodalom: Gerecze 1906. 1075.; Divald 1909. 95.; Divald 1925. 164-166, 173., 193, Radocsay 1967. 38., 56, 77, 219-220. és 118., 128. kép; Súpis 1969. 270-271. ÚRVÖLGY (VaIiis Dominorum, Herrengrund, Spania Dolina) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Hegytetőre vezető óriási falépcsővel. Egyhajós, barokk boltozatos kőépület, nyugati toronnyal, hajójában karzatokkal. Szentélye félkörű ívben záródik, de nem román kori. Szentély félpillérén: Georgius Fridericus Schulz kőcímere, XVII. század. Sekrestyében: 1. Négy szobor, derékig Máriát, Jézust ábrázolja s két apostolt. XVIII. század. 2. Kehely, aranyozott ezüst, hatkaréjos, vert művű talpán hozzáillesztett bányászjelvényes címer 1574-ből. Nodusán csúcsíves ízlésű hat fülkéjében a Madonna s öt angyal apró alakja, nodusa alatt későbbi domborművű alakok. 21 cm magas. 3. Kehely, aranyozott ezüst, kerek talpán vert művű két kerubfej. Besztercebányai bélyeg 111. mesterjellel. 4. Copf stílű kehely, aranyozott ezüst 1836-ból. 5. Úrmutató, aranyozott ezüst; vert művű talpán virágok közt kerubfejek s karéjosan foglalt ércdarabok, sugaras testén filigrán díszítés s akvarellképecskéket magukban foglaló áldrágaköves tokok. 67 cm magas. Jegye nincs, de 211. jegyű mester műve lehet. 6. Püspöki címer, ezüst filigránból, üveges keretben. XVII. század. 7. Cibórium, aranyozott ezüst; vert művű talpán arabeszkek között kék zománcos medalionok, zománcos alapon filigrán rózsák. 45 cm magas, XVII-XVIII. század.