Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

a fent említettek közül birtokukban tartottak. A per 1422-1 423-ig elhúzódott. IROD.: Rómer Flóris: Archaeologiai levél Zala megyéből. Vasárnapi Újság, 10. (1863) 4., 31-32.; Békefi 1907 102-103.; Rómer hgy. K 579/29, K 630/ 133. 316. Köröshegy mellett 1229-ben említik a falut, a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1536. évi adólajstromban Kys-Guwg alakban fordul elő. IROD.: Békefi 1907 97.; Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk.: Csonki Dezső). Budapest, [1914] 99. 317. Niczky és Bosnyák család Somogy megyei birtokos családok. Bosnyák Márton feleségével, Nitzky Judittal 1737 körül tüntfel a megyében. Gyermekeik, három fiú és négy lány a megyében voltak birtokosok. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk.: Csonki Dezső). Budapest, [1914] 128., 148., 61 1. 318. Niczky Judit sírköve a zamárdi templomban található, ebből arra következtethetünk, hogy az itt említett templom és falu alapjait is Zamárdiban látta Rómer. Csánki Dezső szerint a középkori Zamárd település a maitól délre, a pusztai dűlőben feküdt, ahol nyomai még az ő idejében láthatók voltak. A falu a török időkben pusztult el, s a 1 7. században máshol épült újjá. IROD.: Békefi 1907 1 19.; Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk.: Csánki Dezső). Budapest, [1914] 177. Körishegyi római lelethez lásd Rómer hgy. K 505/27. 319. A lelőhely, illetve épület talán azonos a Sümeg és Sümegcsehi között Ádám Iván által megtalált ókeresztény bazilikával. IROD.: MRT 3. 54/23 (221-222). 320. A középkorban öt Zamárd nevű település létezett: Egyhazaszamard, Zamard, Felsezamard, Lykzamard és Kyszamard. Egyikének papját 1233-ban említik. A török időkben mind az öt település elpusztult. A 18. században a tihanyi apátság által újratelepített faluban 1771-1774 között épült fel az új templom. IROD.: Békefi 1 907 1 19.; Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk.: Csánki Dezső). Budapest, [1914] 177.; Mihályi Ernő: A magyar falu egyházművészete. Pannonhalmi Szemle, 9. (1934) 45.; Koppány 1993 222. * 321 . Joseph Brunner 18. századi budai harangöntő. Már apja, Johann Brunner harangöntő is Budán tevékenykedett, tőle örökölte a műhelyt. IROD.: Genthon 1959 439.; Patay 1977 19.; Rómer hgy. K 631/5, 8, 10, 19-22, 31, 57, K 636/1. 322. A Niczky család címere: pajzs kék mezejében, zöld téren ágaskodó, kettős farkú oroszlán, mellső jobb lábával kivont kardot tartva. A pajzs feletti sisak koronájából hasonló oroszlán emelkedik ki. IROD.: Nagy 7. 1860 153. 323. A balatonarácsi református anyaegyház a 16. század közepén alakult. 1754ben minden épületüket elvették, a türelmi rendelet után építettek maguknak új templomot, mely 1786-ban készült el. Tornya 1922-ben épült. IROD.: Kováts J. István: Magyar református templomok. 2. Budapest, 1942. 477.; Genthon 1959 25. " Arács római kori történetéhez lásd Rómer hgy. K 372/298. 324. Brunner Antal budai harangöntő nem található a szakirodalomban. Johann Brunner budai mester harangjai 1763-1785 között, fiának Josephnek pedig 1 786-1 798 között ismertek. Rómer feltehetőleg eltévesztette a nevet. Lásd még a 321. jegyzetet! IROD.: Patay 1 977 1 9.