Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

325. Mendel Gáspár harangöntőről lásd az 51 . jegyzetet! 326. A Baracskai Szűts család a Fejér megyei Baracskáról kapta előnevét. Birtokaik a Dunántúl több megyéjében, Fejér, Győr, Komárom, Somogy, Zala találhatók. IROD.: Nagy 10. 1863 899. 327. A harangok és az úrasztali edények ma is megvannak a református egyház tulajdonában. IROD.: Kováts J. János: Magyar református templomok. 2. Budapest, 1 942. 477.; Genthon 1 959 25. 328. A Véghelyi család címere: kék mezőben zöld földön kettősfarkú oroszlán, felemelt jobbjában kardot tart. Sisakdíszen hasonló oroszlán. IROD.: Kempelen 11. 1932 69. 329. A Magyar Nemzeti Múzeumba szállított faragott márvány azonos a Csopak, Kőkoporsódombon talált 4. századi ókeresztény asztal töredékével, melynek további darabjai 1936-ban kerültek elő. IROD.: MRT 2. 17/4 (81); Rómer hgy. K 505/27. 330. Feltehetőleg ez a megjegyzés is a Csopak Kőkoporsódombra vonatkozik. IROD.: MRT 2. 1 7/4 (81-82); Rómer hgy. K 505/24. 331. A Rómer által említett templom a középkori Kövesd falu Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma volt. Szentélye már 1 861 -ben is romosán állt. Az OMF megbízásából 1966-ban Valter Ilona végzett ásatást a helyszínen, a restaurálás Koppány Tibor tervei alapján készült. IROD.: Koppány 1963 91.; Koppány 1972 228-229.; MRT 2. 17/3 (80); Va/ter Ilona - Koppány Tibor: A CsopakKövesdi templom. VMMK 13. (1978) 93-103.; Rómer hgy. K 41 7/51. 332. Kováts megemlíti, hogy a templomnak három harangja van, de bővebb adatokkal nem szolgál, Genthon nem említi a harangokat. IROD.: Kováts J. István: Magyar református templomok. 2. Budapest, 1 942. 477.; Genthon 1 959 63. 333. A református templom 1500 körül készült, későgótikus kelyhét említi: Radisics Jenő: Régi egyházi ötvösművek. AÉ 11. (1891) 34., 36.; Genthon 1959 63. Zsidi kelyhet lásd a 40. jegyzetoldalon! 334. Rómer hgy. K 476/8. 335. A követ 1874-ben József főherceg jelenlétében emelték ki a margitszigeti domonkos kolostornak a kórust a templomtól elválasztó falából. A kő felirata: [I] 0[ptimo] M[aximo] / AB EXPED[itione] / SWRIAT[ica] REV[e] / RSVS Vbtum] S[olvit] L[ibens] A[nimo]. IROD.: Rómer Flóris: Kiadatlan római feliratok. AK 10. (1876) 29.; Rómer hgy. K 656/6. 336. A csopaki Szent István templomot csak Rómer jegyzeteiből ismerjük. Egyenes szentélyzáródású románkori templom volt, a szentély keleti oldalához épült barokk toronnyal. A templom romos állapotban az 1900-as évekig állt, ekkor elbontották. Csak a tornyot hagyták meg harangtoronynak. IROD.: Rómer 1876 7.; Valter Ilona - Koppány Tibor: A Csopak-Kövesdi román kori templom. VMMK 13.(1 978) 94.; MRT 2. 1 7/1 (79); Rómer hgy. K 41 7/51, K 505/27, K 630/133. 337. Henrich János pesti harangöntőről nincs adat. 1800-1839 között Heinrich Eberhard német harangöntő dolgozott Pesten. Feltehetőleg Rómer tévesen írta le a harangöntő nevét. Patay Pál közlése. 338. Bürü: árkon vagy patakon keresztülfektetett deszka vagy gerenda, keskeny gyaloghíd. IROD.: Új magyar tájszótár. Budapest, 1979. 339. A Kőkoporsódomb ismert római lelőhely, lásd a 329. és 330. jegyzetet! 340. Hasonló 4. századi vörös homokkő szarkofágot említ: MRT 2. 1 7/4 (81).