Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

Bakonyszentistván néven is szerepelt. A település korán elpusztult, a terület 1536-ban már lakatlan volt. IROD.: Békefi 1907 82.; MRT 2. 23/6-7 (105); Rómer hgy. K 656/2. 230. A félreeső, védett területen települt falu a török hódoltság alatt is érintetlen maradt. Nevét 1 281 -ben említik először a források. Lakói királyi népek voltak, s jogállásukat mindvégig megőrizték. Feltehetőleg mai református temploma a középkori templom bővítése. Az egyház papjának 1333-ban történt említésén kívül nincs több adat a templomról. IROD.: Békefi 1907 82.; MRT 2. 43 (185186); Rómer hgy. K 41 3/1 05. 231. A könyvtár történetéről és gyűjteményéről szóló IROD.: Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Budapest, 1929.; Klempa Károly: A keszthelyi Festetics Könyvtár. Keszthely, 1938.; Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, 1958.; Rómer hgy. K 189/2, 23, K 196. 232. Phragmites: Phragmites Trin.: nád. IROD.: Rómer hgy. K 636/1 32. 233. Rómer a kódexről tett megjegyzését kék ceruzával összekapcsolta és a lap üresen maradt alsó részére a "római könyv" megjegyzést írta. Balogh Jolán műve alapján a Vatikáni Könyvtár őrzi ezt a Missalét. IROD.: Balogh Jolán: A művészet Mátyás király korában. 1. Budapest, 1966. 41 (708). 234. A falu első említése a 13. századból való, románkori templomáról szóló adat 1341-ből maradt ránk. A 17. században a falu súlyos károkat szenvedett, 1731-ben építették újjá templomával együtt. A 18. században az alsópáhoki egyház filiája és a Festetics család hitbizománya volt. Rómer feljegyzése szerint 1860-ban ismét renoválták a templomot, tehát ő közvetlenül a felújítás után láthatta az épületet. Látogatásával egyidőben Bergh Károly is készített rajzokat az épületről. 1912-ben Lux Kálmán tervei szerint restaurálták újra a templomot, majd 1964-ben az OMF megbízásából folyt feltárás és helyreállítás. IROD.: Rómer 1876 12-13.; Darnay (Dornyay) Béla: Egregy Arpádkori temploma. Keszthely, 1941.; Sz. Czeglédy Ilona - Entz Géza - Reisinger Mária - Mendele Ferenc: Az egregyi Árpád-kori templom. VMMK 6. (1967) 197-216.; Maros/ Ernő: Magyar falusi templomok. Budapest, 1 975. 31 ; Rómer hgy. K 1 78. 235. Johann Georg Kochel harangöntőhöz lásd a 86. jegyzetet! 236. Festetics család címere: a pajzs kék mezejében koronán, hátulsó lábaikon egymással szemközt álló két oroszlán, mellső jobb lábukban kivont kardot tartva. A pajzs felett grófi korona, e felett három koronás sisak látható. A jobb oldali sisak koronájából egy vörös zászlónyél, egy kard, egy arannyal szegélyezett zöld zászló holddal és csillaggal, valamint egy vörös és egy kék zászló nyúlik ki. A középső sisak koronáján egy lábában golyót tartó daru áll. A baloldali sisak koronájából balra néző, arany sörényű egyszarvú nő ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 237. A keszthelyi ferences templomra vonatkozó irodalmat lásd a 240. jegyzetben! 238. Alsó- vagy Felsőpáhok, IROD.: MRT I. 1 (23-26); MRT 1. 12 (53-54); Szántó Imre - Szántó Endre: Alsópáhok és Felsőpáhok története. Alsópáhok, 1 990. 239. Padányi Bíró Márton (1693-1762) veszprémi püspök, egyházi író. Nagyszombatban tanult, ezt követően Bicskén volt plébános, majd veszprémi prépost, 1 744-től veszprémi püspök. A dunántúli ellenreformáció harcosa, több plébánia alapítója. Építő és városrendező munkássága jelentős. Kezdeményezésére épült a zalaegerszegi és novai templom. Számos egyházi művet publikált. 240. A középkori templomot 1 788-ig a ferences rend használta, majd a rendház